logo

IX Sextilis AD

Királyságból provincia

Archelaos területét tehát a iudaeai zsidók kérésének megfelelően közvetlen római fennhatóság alá vonták Kr. u. 6-ban. De milyen is volt ez a közvetlen római hatalomgyakorlás? Eddig nagyjából konszenzus uralkodott abban a kérdésben, hogy Iudaea különálló provincia lett, amelyet Augustustól kezdve egy lovagrendi praefectus, majd Claudiustól egy lovagrendi (vagy akár libertinus) procurator irányított, a két tisztség pedig lényegében csak az elnevezést tekintve különbözött egymástól.
Ebből a feltételezésből hallgatólagosan az következne, hogy Archelaos egykori királyságát Augustus az egyiptomi modell alapján szervezte meg: ennek a tartománynak az élére ugyanis szintén lovagrendi praefectust nevezett ki. Ez azonban nehezen hihető, mivel Egyiptom nemcsak hatalmas területű, hanem óriási gazdasági jelentőséggel bíró tartomány volt, ahol előbb három, majd két legio állomásozott. Iudaea ezzel szemben a legkisebb provincia lett volna a Birodalomban, ahol a hurbán előtt csak ideiglenesen állomásozott római legio.

Ezzel szemben jó okunk van feltételezni, hogy Iudaeát valójában Syria provinciához csatolták, s az ide kinevezett praefectus vagy procurator az Antiokhiában székelő legátusnak volt közvetlenül alárendelve. Flavius Iosephus két helyen is utal erre a Zsidók történetében:

της δ Αρχελάου χώρας ύποτελοΰς προσνεμηθείσης τη Σύρων πέμπεται Κυρίνιος ύπό Καίσαρος άνήρ ύπατικός άποτιμησόμενός τε τά έν Συρία και τόν Αρχελάου άποδωσόμενος οίκον.

„Archelaos tartományát bekebelezték Syriába és a császár Quirinus volt consult küldte oda, hogy elvégezze a syriai vagyonbecslést és értékesítse Archelaos javait." (AJ XVII. 13.5. [355], Révay J. ford.)

Κυρίνιος δέ των εις την βουλήν συναγομένων άνήρ τάς τε αλλας άρχάς έπιτετελεκώς και διά πασών όδεύσας ύπατος γενέσθαι τά τε αλλα άξιώματι μέγας σύν όλίγοις έπι Συρίας παρην, ύπό Καίσαρος δικαιοδότης τοΰ έθνους άπεσταλμένος και τιμητής τών ούσιών γενησόμενος, (2) Κωπώνιός τε αύτω συγκαταπέμπεται τάγματος τών ιππέων, ήγησόμενος Ιουδαίων τη έπι πασιν έξουσία. παρην δέ και Κυρίνιος εις τήν Ιουδαίαν προσθήκην της Συρίας γενομένην άποτιμησόμενός τε αύτών τάς ούσίας και άποδωσόμενος τά Αρχελάου χρήματα.

„Quirinus római szenátor, aki már valamennyi államhivatalt viselte és magas rangja miatt igen befolyásos ember volt, a császár parancsára néhány kísérőjével Syriába ment, részben hogy törvényszéki tárgyalásokat tartson, részben pedig hogy a vagyonbecslést elvégezze. Vele együtt küldték ki a lovagrendi Coponiust, hogy átvegye ludaeában a fóhatalmat. Quirinus nemsokára ludaeába is elment, amelyet most már egyesített Syriával, hogy elvégezze ott a vagyonbecslést és étékesítse Archelaos javait." (AJ XVIII. 1.1. [1-2], Révay J. ford.)

A zsidók tartománya fölé kinevezett praefectus ludaeae tisztségét leginkább azokhoz a civitasok illetve gensek fölött álló praefectusokéhoz hasonlíthatjuk, akikről a nyugati tartományokból (Hispania, Numidia, Sardinia, Tres Alpium, Raetia) maradtak fenn epigráfiai emlékek. Ezek a prefektusok nem önálló provinciákat kormányoztak, hanem olyan tartományrészeket, ahol különleges körülmények tették szükségessé különleges tisztségviselők jelenlétét (Cotton 1999: 77). Ezek a prefektusok valószínűleg csak korlátozott hatáskörrel rendelkeztek a rájuk bízott területen, így érthető Flavius Iosephus megjegyzése, aki külön kiemeli, hogy az első praefectus, Coponius „teljhatalommal" (επί πασιν εξουσία) érkezett Iudaeába.

Iudaea területe olyan kicsi volt, hogy a rómaiak aligha gondolhattak önálló provincia szervezésére vele kapcsolatban (Stern 1974: I. 309). Archelaos ethnarchiájánál még a legkisebb római tartomány, Cyprus is sokkal nagyobb volt a maga 8500 négyzetkilométernyi területével. A legkézenfekvőbb megoldás tehát az lehetett, hogy a kis államot beolvasztották a szomszédos Syriába.
Eddig a Kr. u. 6-ban rendezett censust is a provinciaszervezés bizonyítékának tartották. Nem eléggé bizonyított azonban az az elképzelés, hogy a tartománnyá válás aktusának szükségképpen része lett volna a népszámlálás és vagyonösszeírás (Cotton 1997). A C. Sulpicius Quirinus vezette άπογραφή és a praefectura létrehozása merő véletlenségből is egybeeshetett.

Mikor vált tehát Iudaea de facto önálló római provinciává? Okunk van feltételezni, hogy csak I. Agrippa Kr. u. 44-ben bekövetkezett halálával, mikor az uralkodása alatt álló terület már jóval meghaladta a valaha Archelaos által uralt országrész kiterjedését. Claudius alatt egyébként procuratorhelytartók másutt is megjelentek a birodalomban. Két korai procuratorról is tudjuk, hogy a praefectusokkal ellentétben már korábban is betöltöttek hasonló tisztséget: Ti. Julius Alexander a thébaisi kerület έπιστράτηγος-a volt Egyiptomban, mielőtt Kr. u. 44-48 között Iudaea procuratora lett volna; Lucceius Albinus (procurator ludaeae, Kr. u. 62-64) pedig innen került Mauretania Caesariensis procuratori székébe. Mindez arra utal, hogy ludaea erre az időre önálló provinciává vált.

Tacitus azonban aki nem mindig megbízható forrás közigazgatási kérdésekben ezzel ellentétes állítást fogalmaz meg. Szerinte Kr. u. 49-ben: „Az ituraeusokat és ludaea lakosait királyaik, Sohaemus és Agrippa elhunytával Syria provinciához csatolták" (lturaeique et ludaei defunctis regibus Sohaemo atque Agrippa provinciae Syriae additi, Ann. Xll. 23.2).


Forrás: Grüll Tibor: „Ézsau három könnycseppje" A zsidók három háborúja Róma ellen (Kr. u. 66-136) Doktori értekezés