logo

XXIII Januarius AD

Lusius Quietus és a mauretaniai lovasság.

A Iudaea-Palaestina történetével foglalkozó szakemberek között tehát csaknem általános konszenzus uralkodik abban a kérdésben, hogy az említett „Qitust" a Traianus ismert tábornokával, Lusius Quietusszal azonosíthatjuk. Az irodalmi hagyományban Lusius Quietus neve számos változáson ment keresztül. Láttuk, hogy a Misna és a Széder Ólám a Qitosz/Qitusz (omp) névalakot őrizte meg.
A 12. századi szír egyháztörténész, Gregorius Bar Hebraeus (Abu-l-Farag), valamint a szíriai Michael szerint a tábornok nomene Lysias volt, de a szír hagyományban Lysinias (Lysinas) és Lysinus (Losinus) változat is előfordul.
Quietus mauretániai királyi családban született, de karrierjét a szülőföldjén verbuvált lovas segédcsapatban, mint praefectus equitum et princeps Maurorum folytatta. Domitianus alatt azonban kegyvesztett lett, és a hadsereg kötelékéből is elbocsájtották. Traianus a dáciai háborúk kezdetén viszszavette, s ő ezért a kegyért azzal szolgált meg, hogy az első daciai háborúban „rengeteg dákot lemészárolt" (Dio-Xiphilinus LXVIII. 8.3).
A második dáciai háborúban pedig „még ennél is számosabb és nagyobb hőstettet vitt véghez" (Dio-Xiphilinus LXVIII. 32.5). 115-ben a párthusok ellen harcolt a császár oldalán, melynek során elfoglalta Nisibist, ostrommal bevette Edesszát, amit kirabolt és felgyújtott (Dio-Xiphilinus LXVIII. 30.3; vö. Lepper 1948: 11). Mezopotámia pacifikálása után Traianus a zsidó lázadás leverésére küldte, mint praetori rangban lévő legatust (legatus Augusti pro praetore), s egyidejűleg mint Iudaea provincia helytartóját (legatus provinciae iudaeae).

A következő feladat annak a kérdésnek megválaszolása, hogy mely csapat(ok) álltak Lusius Quietus parancsnoksága alatt a júdeai hadjárat idején? Az első zsidó háború befejeztével a rómaiak egy teljes legiót, a X Fretensist hagyták az országban. [6.1.1.1.] A helyőrség fő táborát a lerombolt Jeruzsálem Felsővárosában (Citadella) alakították ki, és talán a Templomhegy szomszédságában is kiépítettek egy cohorstábort (E. Mazar 2002: 67-69). Emmausba veteránokat telepítettek, és egyéb segédcsapatok is „szétszórtan megtalálhatók voltak az ország több részén" mint arról már Flavius Iosephus is tudósított (BJ VII. 8.1. [252]). [6.1.1.2.]
Ezeket az auxiliáris erőket zömmel Caesareában, valamint Samaria-Sebastéban sorozták, ahol a zsidók csak a lakosság elenyésző hányadát alkották, ha egyáltalán maradt belőlük a nagy háború után (Schürer 1973: I. 362-365; Alon 1980: I. 83). Azt is tudjuk, hogy valamikor a 2. század elején egy második legiót is betelepítettek az országba, amellyel egyidejűleg a provincia is consuli rangra emelkedett. Ennek a legiónak azonosítása azonban egyelőre bizonytalan. [6.1.1.4.]

A kérdésre néhány felirat alapján próbálhatunk meg választ adni. A Legio III Cyrenaica Sarapisnak dedikált felirata Jeruzsálemben maradt fenn, amelynek apropóját Traianusnak a párthusok felett aratott győzelme adta. A követ másodlagosan építették be a város egyik déli kapujába. A feliratos források szerint Sarapis a III Cyrenaica hivatalos kultuszának központi istensége lehetett. Bár a jeruzsálemi felirat nem említi név szerint Lusius Quietust, már SMALLWOOD felvetette azt a lehetőséget, hogy ez a vexillatiót „Quietus hozta be Jeruzsálembe" (Smallwood 1962: 508).

A mauretániai születésű Lusius Quietus minden bizonnyal magával hozta a hozzá hűséges mór lovas segédcsapatokat. Sikem-Neapolisban került elő egy mór lovas felirata (eques numerorum Maurorum), amelyet a kutatás Severus-korinak tart (AE 1948, 148; Speidel 1975: 214), de APPLEBAUM nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy Traianus korára datálható (Applebaum 1976: 29).
GEDALIAH ALON egy másik feliratra is utalt, amely a jeruzsálemi Óváros örmény negyedében (vagyis a feltételezhető egykori castrum területén) egy építkezés során került elő az 1930-as években. Az azóta elveszett felirat egy templomot említett, amelyet egy afrikai segédcsapat emelt saját táborában, s ajánlott fel „Afrika szellemének" (genio Africae, Alon 1980: II. 417). Lusius Quietus emellett parancsnokolhatta a legio II Traianát, a VI Ferrata egyik különítményét, a III Cyrenaica legalább egyik vexillatióját, és talán más csapatrészeket is, de ezekről egyelőre nem állnak rendelkezésünkre bizonyítékok.


Forrás: Grüll Tibor: „Ézsau három könnycseppje" A zsidók három háborúja Róma ellen (Kr. u. 66-136) Doktori értekezés
.