logo

XXIII Januarius AD

Cyprus.

Cassius Dio a zsidó felkelésről írt beszámolójában első helyen a Kyrénében zajló eseményeket említette, s ezeknek mintegy függelékeként szólt a Cipruson és Egyiptomban lezajlott eseményekről (Dio LXVIII. 32.2). Ezzel szemben Eusebios Krónikájában először a libyai, egyiptomi és alexandriai történésekre (Traianus XVII), valamint a mezopotámiai lázadásra (Traianus XVIII) tért ki, s csak ezután említette, hogy „a zsidók feldúlták Salamist, Ciprus városát" (Traianus XIX).
Ugyanakkor Eusebios nem említi Ciprust az Egyháztörténet összefoglalásában. HORBURY szerint a ciprusi zsidók felkelése nagyjából a kyrénéi és egyiptomi eseményekkel egyidőben történhetett, és Salamis esetében jelentős károkkal, valamint hatalmas emberveszteséggel járt (Dio szerint több nem-zsidó halt meg Cipruson, mint Kyrénében) (Horbury 2014: 247).

Az itteni zsidók a Ptolemaida idők óta szoros kapcsolatban álltak Egyiptommal (Reifenberg 1932). Iosephus is együtt említi „Alexandria, Egyiptom és Kyréné" zsidóságát (AJ XIII. 10.4. [284]). Joggal feltételezhető, hogy a másik két országhoz hasonlóan a diszpórazsidóság Cipruson is katonákra, városi kézművesek kereskedőrétegre és vidéken letelepedett parasztságra tagozódott.
Az adiabénéi Helené királynő által az éhínség idején Jeruzsálembe importált datolya minden bizonnyal zsidó ültetvényekről származott (AJ XX. 2.5. [51]). A ciprusi zsidók ugyancsak szoros kapcsolatokat ápoltak Szíriával, különösen a salamisiakat említi gyakran az Apostolok cselekedetei (Apcs 11:19-20, 13:1, 13:4-6). A kapcsolattartást elősegítette, hogy Alexandria, Salamis és Seleukia Pieria kikötője között élénk és állandó kereskedelmi forgalom volt.

A ciprusi zsidók felkelését egy bizonyos Artemión vezette (Dio LXVIII. 32.2). A zsidók lerombolták Salamis városát és meggyilkolták nem-zsidó honfitársaikat (Eus. Chron. Traianus XIX). Salamis nemcsak a sziget legfontosabb métropolisa, hanem a helyi zsidóság központja is volt, bár a felkelés feltehetően a környékre is kiterjedt. Erre abból is következtethetünk, hogy a cohors VII Breucorum egyik feliratát megtalálták Knodara falu közelében, Salamis mellett (CIL III/1 215).
A zsidóság jelentős befolyását mutatja egy Kr. u. 87-ből keltezett, görög nyelven írt feliratos születési feljegyzés, amelyen a napot Sambat-ként nevezték meg. Az a tény, hogy a zsidók vezetőt választottak maguknak, és sikerrel küdöttek a ciprusi görögökkel szemben, valószínűleg arra mutat, hogy az egész szigettartományból koncentrálták erőiket (Horbury 2014: 250). Cassius Dio Szerint Cipruson a (nem-zsidó) halottak száma elérte a 240 000 főt, ami több, mint a Kyrénével kapcsolatban megadott 220 000-es szám.

Ugyancsak Cassius Diónál olvassuk, hogy „emiatt egyetlen zsidó sem teheti a lábát a szigetre, s még ha egy viharban vetődnének is partra, halál vár rájuk" (Dio LXVIII. 32.3). Ezt a tilalmat a későbbiekben lazíthatták, mint azt a szigeten előkerült, általában 3-4. századra datált zsidó feliratok is mutatják (IJO III Cyp1-Cyp4).
A felkelés leverése utal C. Valerius Rufusnak, a legio VII Claudia tribunusának tiszteletére állított felirat, amely megemlíti, hogy Traianus egy különítmény élén küldte ki őt egy ciprusi hadjáratra: miss[us] cum vexillo ab | Imp(eratori) | Nerva Traiano Optumo Aug(usto) Ger(manico) | Dacico Parth(ico) Cyprum in expeditionem (ILS 9491, Beirut, Kr. u. 116/117). Uralkodásának huszadik évében (116 szeptember-117 szeptember) szobrot állítottak Traianus tiszteletére.

Soliban, ahol egykor Nagy Heródes rézbányát bérelt, s emiatt valószínűsíthetően zsidók is betelepedtek ide (AJ XVI. 4.5. [128]; Smallwood 1981: 414. n. 103). Egy Traianusnak Kr. u. 117/118-ban fia által emelt és Kurionban talált szoborbázisa arra enged következtetni, hogy Hadrianus talán személyesen is meglátogatta a szigetet a harcok csillapodtával (SEG XX, 157; Applebaum 1979: 269). Egy Salamisban talált, Kr. u. 123-ra keltezhető felirat, amelyben a város köszönetet mond a császárnak jótéteményeiért, valószínűleg arra utal, hogy Hadrianus folyamatosan segítette a város újjáépítését (Mitford-Nikolaou 1974: #92).

Fontos megjegyeznünk, hogy Hadrianus későbbi, ludaeával és a zsidókkal kapcsolatos elnyomó politikájára bizonyosan nagy hatással voltak Cipruson szerzett személyes benyomásai és tapasztalatai (Horbury 2014: 251).


Forrás: Grüll Tibor: „Ézsau három könnycseppje" A zsidók három háborúja Róma ellen (Kr. u. 66-136) Doktori értekezés
.