logo

X Quintilis AD

Gazdasági törvényhozás

Fontosak voltak Constantinus gazdasággal kapcsolatos rendelkezései is. Minden bizonnyal neki köszönheti a birodalom a kényszerszervezet végleges bevezetését, aminek a munkateljesítmény és az ipari termelés fokozása volt a célja. Emellett szól az, hogy a Theodosius-féle törvénykönyvben a naviculariusok hatáskörére vonatkozó legfontosabb határozatok (ΧΙΠ. 5.) Constantinustól származnak; valamint az, hogy utódainak e témával kapcsolatos törvényeiben gyakran találhatók utalások egyéb, tőle származó, mára már elveszett törvényekre.

A naviculariusok hajótulajdonosok voltak, akik az állam számlájára gabonát, márványt, csapatokat, hadianyagot szállítottak a tengeren. Ezek a törvények eléggé világos képet nyújtanak a negyedik század tengeriszállítás-ügyéről, és azért érdemes legalább érintőlegesen foglalkozni velük, hogy fogalmunk legyen a hanyatlás korának gazdasági tevékenységéről.
A naviculariusok minden provinciában testületbe tömörültek, a tagokat bizonyos törvényes előírások szerint a helytartó nevezte ki. Mindig a vagyonos osztályokból származtak; a testület tagjai sok kiváltságot élveztek, voltak viszont kötelezettségeik is, mint amilyen például manapság a katonáskodási kötelezettség ami a navicularius vagyonával együtt átszállt az új birtokosokra.

A navicularius vagyonának megszerzője vagy örököse tehát feladatait is vállalta. Mik voltak ezek? A navicularius kötelezte magát, hogy az utasításoknak megfelelően hajót épít, és ezt bármely pillanatban az állam rendelkezésére bocsátja. A szükséges anyagot ingyen kapta az államtól, és támogatást (subsidia) is nyújtottak neki a hajózás költségeinek fedezésére; azonkívül úgy látszik hajótörés és más balesetek ellen is államilag volt biztosítva. A javítási költségeket, valamint a szállítási költségek és az államtól kapott segély között lévő esetleges különbséget a navicularius viselte.


Forrás: Guglielmo Ferrero Az ókori civilizáció bukása