logo

X Quintilis AD

Az ortodoxia igazolása

Világosan kimutatható ez az arianizmus vizsgálatával. Aki Krisztust mint Isten emanációinak egyikét és inkarnációját elválasztja tőle, az hallgatólagosan elismeri, hogy utána még más emanációk is következhetnek. Ha Isten Krisztust szabad akaratából, a semmiből teremtette és fiává fogadta, úgy ezt más megváltókkal is megtehette.
A megváltás könyve eszerint még nem fejeződött be, új fejezetek következhettek még; más megváltók is megjelenhettek, és a kereszténység tana szüntelen keletkezési folyamattá válhatott, ahogyan bizonyos radikális protestáns felekezetek gondolják is, akiknek Arius volt az előfutára. De egy folyton átalakuló tan minden komoly gondolkozó számára törvényszerűen roppant veszedelmes, menthetetlen őrültségnek tűnt az általános jogi, erkölcsi és politikai felbomlás közepette, mert a fogalmak és dolgok ingatagsága miatt egyensúlyából kibillent emberiségnek semmire sem volt nagyobb szüksége, mint szilárd, biztos, megrendíthetetlen támaszra. Ez az oka annak, hogy annyi tehetséges ember fordult szembe az ariánus eretnekséggel, és dacolt a száműzetés veszélyével, sőt a halállal is.

Ha Krisztus Isten fia volt, vele egylényegű, igaz Isten s az igaz Isten fia, de mégis azonos vele, akkor az inkarnáció misztériuma csak egyszer volt lehetséges, és minden időkre érvényes. Több megváltó nem bukkanhatott fel; a megváltás könyve egyszer és mindenkorra elkészült; az emberiség megkapta az örök igazság elpusztíthatatlan alapját az ó és újszövetségi szentírásokban, amelyeknek tartalmát már csak szabatosan ki kellett fejtenie.


Forrás: Guglielmo Ferrero Az ókori civilizáció bukása