logo

X Quintilis AD

A fokozódó felbomlás

Egészben véve nem mondhatjuk, hogy Constantinus életcélja meghiúsult; de azt sem állíthatjuk, hogy sikeres volt, mert hozzájárult ahhoz, hogy a halálküzdelem meghosszabbításával a voltaképpeni katasztrófa elodázódjon. Halála után fennmaradt még a birodalom, de egyik megrázkódtatás a másikat követte, és az erők mindinkább elsorvadtak. A nyomor fokozódott; erőszakosan lépett fel az államhatalom, fokozva az alattvalók elnyomását és kiszipolyozását; a következmény: állam felbomlása. Az adóteher mérhetetlenül megnövekedett; a császári családban újra meg újra véres tragédiák játszódtak le; a seregekben elharapódzott az engedetlenség szelleme, és ez felbátorította a határokon leselkedő ellenséget.

A vidék mindinkább kiürült; a nagyvárosok felduzzadásával karöltve járt a kisebbek pusztulása. Mindenütt az idegen származasúak befolyása érvényesült, a műveltség - a szépművészetektől a filozófiáig - durvább alakot öltött; a vallási harcok fokozódó elkeseredettsége megmérgezte a közhangulatot; a birodalom egysége felbomlott, és a keleti, valamint a nyugati rész mindinkább eltávolodott egymástól.
Kelet jobban tudott védekezni, mert az abszolút monarchia születése helyén erősebb természetes alapokra támaszkodhatott, és tovább tudott ellenállni az egyetemes felbomlás folyamatának. A birodalom valóban mindinkább Ázsiába helyezte át súlypontját, míg végül a nyugati rész a barbárok állandósult rohamai alatt összeomlott.


Forrás: Guglielmo Ferrero Az ókori civilizáció bukása