logo

XXII Aprilis AD

Egy új politikai megváltástan

Ennek a nagy fontosságú lépésnek méltatásakor szem előtt kell tartanunk, hogy az ázsiai Mithras-kultusz a mazdaizmusnak szemita vallási tanokkal és más kis-ázsiai vallásokból kölcsönzött hittételekkel való keveredéséből jött létre. A Mithras-kultusz - mint csaknem minden ázsiai vallás - abszolutisztikus és monarchisztikus jellegű volt, tanítása szerint az uralkodók isten kegyelméből gyakorolják hatalmukat, az ehhez szükséges isteni attribútumokat pedig Mithras istentől kapják, és vele lényegében eggyé válnak.
A mithraizmus állami vallássá emelése tehát komoly politikai megfontolásban gyökerezett: az eljárásnak az volt a célja, hogy a misztikus abszolutizmust tegye a legitimitás elvévé - olyan elvvé, ami a szenátus kinevezésével járó egykori, most már elveszett nimbuszt helyettesíthetné, és a császári méltóság védelmére lehetne a lázongó légiók szüntelen támadásaival szemben.

Aurelianus tehát nem akart kevesebbet, mint - miközben a birodalomban tombolt az önkény - új politikai megváltástant felállítani, és az erre szolgáló vallást ott kereste, ahol még rábukkanhatott: keleten, a Római Birodalommal határos nagy autokratikus birodalmakban. Miután a köztársaság megszűnt, a monarchikus és köztársasági elemekből álló és a görög- latin állameszmét fenntartó kormányforma pedig több mint kétszázados fennállás után felmondta a szolgálatot, úgy tetszett, hogy olyan nagy állam számára, amilyen a római, nem kínálkozik más megoldás, mint a keleti teokratikus abszolutizmus, ahol a birodalom élén az istent megillető tisztelettel övezett uralkodó áll.
Aurelianus tehát valóban mindent megtett, hogy a görög-római birodalmat ázsiaivá változtassa. De noha ez a kísérlet politikai szükségszerűség volt, s a birodalom helyzete igazolta az eljárást, úgy látszik, erős ellenállásra talált.

275 vége felé Aurelianus is főtiszti összeesküvésnek esett áldozatul. Miféle indítékai lehettek ennek a gyilkosságnak? Erre a kérdésre nem tudunk felelni. Annyi bizonyos, hogy Aurelianus - mint a Sol invictus képviselője - erélyesen látott munkához, hogy megint rendet teremtsen az óriási birodalomban, és buzgalmával, miközben a szörnyű visszaélések megszüntetésén dolgozott, sok ellenséget szerzett magának.
Persze az sem lehetetlen, hogy az összeesküvés részben a görög-latin szellem reakciója volt a keleti teokratikus abszolutizmus diadalmas előnyomulására. Emellett szól legalább egy nevezetes tény, ami más módon nem magyarázható: az, hogy a légiók Aurelianus halála után vonakodtak császárt választani, és a választást megint a szenátusra akarták átruházni.


Forrás: Guglielmo Ferrero Az ókori civilizáció bukása