logo

XIV December AD

A zsidók kizárása a közhivatalokból

A korábbiakban már láthattuk, hogy a keresztény uralkodók a zsidók jogait a kereszténység megszilárdítása és védelme érdekében több szempontból is korlátozták (a zsidók nem terjeszthették hitüket a nemzsidók körében, nem metélhettek körül nemzsidókat, nem tarthattak keresztény rabszolgákat, nem építhettek új zsinagógákat, nem köthettek házasságot keresztény személlyel, vallási szokásaik gyakorlása során nem sérthették meg a keresztény vallást). A keresztény állameszme védelmét szolgálta az is, hogy a zsidókat kizárták az állami hivatalokból.

Ezzel kapcsolatban két rendeletet találhatunk a Codex Theodosianusban: mindkettőt Honorius adta ki. A nyugat-római uralkodó 404 áprilisában első lépésként a zsidókat a szamaritánusokkal együtt kizárta az államvédelmi feladatokat ellátó agentes in rebus soraiból. Később, 418 márciusában, a császár ettől jóval tovább ment: megtiltotta, hogy zsidókat a továbbiakban felvegyenek bármilyen állami szolgálatba. Azoknak, akik a polgári igazgatás (militia officialis) területén már szolgálatban álltak, engedélyezte, hogy kitöltsék teljes szolgálati idejüket, a katonai igazgatás (militia armata) területén szolgálatot teljesítő zsidókat viszont azonnal leszereltette. Mindezek mellett kifejezetten megengedte, hogy a zsidók ügyvédi tevékenységet (advocatio) folytassanak, vagy curialisi tisztséget töltsenek be.


Forrás: Sáry Pál Pogány birodalomból keresztény birodalom A Római Birodalom kereszténnyé válása a Codex Theodosianus tükrében