logo

XII December AD

A keresztény hitre tért zsidók védelme

A keresztény uralkodók fontos valláspolitikai céljai között tartozott a zsidók megtérésének elérése. E cél megvalósulásának elősegítése érdekében a vallást változtató, s ezáltal magukat a korábbi hitközségük tagjai általi erőszakos támadásoknak kitevő zsidókat fokozott büntetőjogi védelemben részesítették. Constantinus 315 októberében tűzhalállal rendelte büntetni azokat a zsidókat, akik a kikeresztelkedett társaikat „köveket ragadva vagy más őrült módon” (saxis aut alio furoris genere) megtámadták. Húsz évvel később a császár ismételten megtiltotta, hogy a zsidók háborgassák és bántalmazzák azokat, akik a zsidó vallást elhagyva keresztény hitre tértek; a 335 októberében kiadott rendelet értelmében az elkövetőket a tettükkel arányos büntetéssel kellett sújtani.

A keresztény hitre tért zsidók öröklési jogainak védelmében HI. Valentinianus alkotott rendeletét 426 áprilisában. E jogszabály megtiltotta, hogy a zsidó vagy szamaritánus szülők, ill. nagyszülők végrendeletükben kitagadják vagy mellőzzék kikeresztelkedett gyermekeiket, ill. unokáikat. Az ilyen lemenőkre legalább a törvényes örökrészüknek megfelelő vagyonrészt kellett hagyni. A jogszabálysértő végrendelet a benne foglalt rabszolga-felszabadítások kivételével érvénytelennek minősült. A keresztény hitre tért lemenőt csak akkor lehetett köteles részre szorítani (ami a törvényes örökrész egynegyede volt), ha büntetőeljárás során bizonyítást nyert, hogy az illető súlyos bűntettet követett el a felmenőjével szemben?


Forrás: Sáry Pál Pogány birodalomból keresztény birodalom A Római Birodalom kereszténnyé válása a Codex Theodosianus tükrében