logo

XX Martius AD

Az intézményekre vonatkozó források, Etruria és népei

Az etruszkok intézményeinek, éppúgy, mint politikai történetüknek ismeretét, sajnos, korlátozza a közvetlen hagyomány hiánya. A rendelkezésünkre álló adatok majdnem kizárólag a görög és latin írók alkalmi és szűkszavú utalásaiból erednek, és főleg az Etruria és Róma közötti kapcsolatokkal összefüggő eseményekre vonatkoznak.
Tudjuk, hogy legalábbis az ellenőrizhető történelmi korban, a politikai fennhatóság köre egybeesett a város és a hozzá tartozó terület határával, mint a görög polisban. De felismerhető a városállamok tömörülése is, nem pusztán alkalmi szövetségek keretem belül, hanem egy túlnyomóan vallási és gazdasági, olykor politikai jellegű egyesülésben, amely nem érintette az egyes államok tényleges függetlenségét.
A városok belső szervezetében felismerhető a fejlődés az archaikus kor egyeduralmi rendszereiből a hellénisztikus kor oligarchikus köztársaságaiig. Természetesen ezek mellett az alapvető tények mellett számos más, sokkal kevésbé könnyen magyarázható adat is fennmaradt.

Csak legújabban kezdték a tárgyi emlékeket is vizsgálat alá venni, hogy sajátosságaiknak (a sírok jellegzetességeinek), ábrázolásaiknak, az etruszk feliratoknak az értelmezésével egészítsék ki a hagyomány nyújtotta töredékes adatokat.
Nyilvánvaló, hogy a feliratoknak döntő fontosságuk volna az etruszk közéleti intézmények ismerete szempontjából, ha értelmezésük sima, egyértelmű és teljes volna; mindenesetre, még az etruszk nyelvre és feliratokra vonatkozó ismereteink jelenlegi fokán is ennek a kérdésnek különböző vonatkozásait könyvünk utolsó részében tárgyaljuk a feliratok, különösen a sírfeliratok elsőrendű értékű forrást jelentenek az állami intézmények megismeréséhez.
Természetes, hogy az irodalmi források tanulmányozása és összehasonlítása, valamint egybe vetésük az emlékanyag tanúságaival számos, nem egykönnyen megoldható problémát hoz felszínre; épp ezekkel, mint a téma legelevenebben vitatott oldalával, foglalkoznak nagyrészt a következő lapok.



Forrás: Massiomo Pallotino Az Etruszkok