logo

XXI Martius AD

A campaniai és Ρό-vidéki Etruria

Miután megvizsgáltuk a szorosan vett Etruria városainak fő vonásait, végezetül célszerű lesz, ha csak rövid felsorolás formájában is említést teszünk Campania és a Pó-völgy etruszk településeiről. Az etruszk uralom alatt álló campaniai terület fővárosa Capua (más néven Volturnum) volt; ez később a félsziget egyik legnagyobb és legnépesebb itáliai és római városává emelkedett.
A mai S. Maria di Capua Vetere helyén terült el. A legújabb ásatások feltárták a legrégibb temető részeit, a IX. és VI. század közötti időből. Az archaikus maradványok közül különösen jellegzetesek az épületdíszítő terrakották, a bronz hamvvedrek, a fogadalmi szobrok és festett agyagedények; mindezek a város területén, főleg a Patturelli-telek gazdag szentélyéből vagy a temetőből kerültek elő, és nagy részüket a helyi Museo Campanóban őrzik. Ezeknek az emlékeknek típusa és stílusa rokon a latiumiakéval és etruriaiakéval, de helyi vonásokkal és közvetlen görög hatásokkal.
Az etruszk uralom kétségtelen bizonyítéka egy cseréptéglára vésett hosszú felirat; ma Berlinben őrzik. Campaniában további etruszk települések: Suessula, Nola, Acerra, Nocera, Herculaneum, Pompei, Sorrento és Marcina (az antik források szerint Salerno vidékén). Ezek a helységek azonban politikai, etnikai és kulturális tekintetben olyan változásokon mentek keresztül, amelyekbe az etruszk uralom és kultúra szakasza mint többé-kevésbé régi, de csak átmeneti mozzanat illeszkedik be.
A szorosan vett Etruriával párhuzamos kulturális fejlődés, a Villanovától az orientalizáló korszakig és a VI-V. századi archaikus irány uralmáig jelenlegi tudásunk szerint elsősorban Salerno körzetének partvidékén észlelhető. Egyébként az etruszk vagy etruszk-itáliai hatások hagyománya (festett sírok, szobrászat stb.) a samnis hódítás után is tovább él Campaniában, le egészen Paestumig.

Az északi Etruria központja Bologna (etruszkul Felsina); ez a város Villanova-településekből alakult ki, gazdag temetőkkel, és az V. században az úgynevezett Certosa-kultúrával érte el virágkorát. Jellemzői a domborműves sírtáblák, az etruszk bronzeszközök, a görög festett vázák, az etruszk feliratok; sírjaiból kikerült gazdag anyagot őriz a Museo Civico.
A bronztárgyak között híres a Certosa-situla [vödör alakú edény] figurális domborművekkel, világosan felismerhető estei hatásokkal. Különös etruszk városra bukkantak a Reno folyó völgyében, a mai Marzabotto mellett; szabályos, egymásra merőleges útvonalakból álló alaprajza van, kövezett utcákkal és igen fejlett vízvezeték-berendezéssel rendelkezett; a fellegvárban még megtalálhatók különböző szent épületek alapjai.

Az ásatásoknak az i. e. VI. és IV. század közé tehető anyagát a Villa Aria múzeumában gyűjtötték össze; ami ebből a legutóbbi háború szomorú rombolása után megmaradt, az állam tulajdonába ment át. Fontos volt Spina tengermelléki város is; temetőjét, az i. e. V. és IV. századból való kitűnő minőségű görög vázák, etruszk bronzés ötvöstárgyak gazdag leleteivel, a legutóbbi évtizedekben fedezték fel, és ásták ki a Comacchio melletti Trebbaés Pega-völgy talajjavításra kijelölt szakaszain; a sírok mellékletei alkották azután az új ferrarai Museo Archeologico anyagát; most próbálják légi fényképezéssel és próbaásatásokkal meghatározni a város kiterjedését.
Bologna körzetén és Spinán kívül gyakorlatilag nem lehet északon etruszk településekről beszélni, hacsak nem feltételesen és korlátozott időtartamú megszállás vagy hatás formájában. Mindezekről a történeti források utalásain kívül csak kevés etruszk régészeti és feliratos adat maradt fenn, meg a helynévkutatás egy-két útmutatása. Ez áll Cesenára (Caesena, valószínűleg az etruszk Keisna, ami Bolognában mint nemzetség neve maradt fenn), Riminire (Ariminum, talán az etruszk Arimna formából), Ravennára, Adriára, Mantovára (Mantua, etruszkul Manöva?), Modenára (Mutina), Pannára és a rómaiak által Placentidra átkeresztelt településre, a mai Piacenzára,


Forrás: Massiomo Pallotino Az Etruszkok