logo

XXX Novembris AD

A Subura földrajzi elhelyezkedése

Mint a névetimológia bizonytalanságaiból is látszik, a Subura topográfiai helyzete nehezen meghatározható, az elnevezés történelmileg valószínűsíthetően több területet is jelölt. Városrendészeti tekintetben Róma történelmi területi felosztásaiból (regiók) két, egymástól elhelyezkedésében eltérő kerületet tudunk ide kötni.
A korai időkben, az I. serviusi regio, a Suburana (Caelius), mint neve is mutatja, ezt a városnegyedet tartalmazta, az augustusi területrendezéskor viszont már területileg kisebb, a IV. regio (Templum Pacis) egy részét képezi csupán. Történelmileg a serviusi kerületekkel kell kezdenünk


Az I. serviusi regio: Suburana

Az I. serviusi regiónak tekintett Suburana határai nincsenek pontosan meghatározva, de a hagyomány szerint a Sucusát, a Ceroliensist, a Caeliust és a Suburát foglalta magába. Tehát a Caeliustól a Ceroliensisig, azaz későbbi nevén a Colosseum-völgyig terjedt, hozzá tartozott a Via Sacra egy szakasza, valamint a Carinae, az Esquilinus déli nyúlványának, az Oppiusnak a nyugati része. Ez a regio a Viminalis és az Esquilinus közötti lankásabb területet jelentette, ami nagyon korán sűrűn lakott vidékké vált.
Ebből a regióból kiemelve a Suburát: A későbbi elhelyezkedése az ismertebb és elfogadottabb. Ez a terület a Forum Romanum északi oldalánál a Quirinalis, a Viminalis és az Esquilinus közötti déli terület, jórészt a dombok közötti lapályosabb részen feküdt, a Forum területénél azonban magasabban.

Minden általános szótári meghatározás a dombok közötti lapályt érti alatta. Ez azonban nem ilyen egyértelmű. Mint Platner számba veszi, ez az elnevezés meglehetősen vitatott lehet. A terület ősi időktől való lakott területként történő számbavétele az írott források alapján is kétségtelen. Szerepeltetése a Septimontium területeinek felsorolásánál ezt a tényt támasztják alá.
Septimontio ut ait Antistius Labeo hisce montibus feriae: Palatio cui sacrificium quod fit Palatuar dicitur; Veliae cui item sacrificium; Fagutali, Suburae, Cermalo, Oppio, Caelio monti, Cispio monti. (Festus 348)
Vita tárgyát képezte ugyan, hogy a „Suburae” vajon miként viszonyul a későbbi Subura területéhez, hogy a Caelius vagy a Pagus Succusanus területéhez tartozott-e, illetve hogy a Septimontiun területeként való felsorolásban miként értelmezhető mint domb.

Számtalan elmélet látott napvilágot, világos és kevéssé elfogadható érvelésű egyaránt. Valamennyi megegyezik azonban abban, hogy a Septimontium, akár szövetségként, akár hegyeket bekeríteni értelemben nézzük, az hét domb, természetesen a Palatium és az Oppius önálló magaslatait felmérve határozták meg a területet, és ugyanakkor igyekeztek valamiképp magaslathoz kötni a Suburát. Eddig egyetlen olyan cikket sem olvastam, amely, amikor meg is számolta ezeket a hétnek tartott magaslatokat, amelyeknek száma a felsorolás alapján nyolc, hogy ne a Suburát akarta volna kihúzni a listáról. A megoldás még várat magára, ami biztos: a Subura az I. Serviusi regio Róma történetének korai szakaszához köthető, fontos funkciókat betöltő része volt.


A IV. augustusi regio: Templum Pacis

Augustus 14 regióra osztotta Rómát és ezen belül 265 vicust alakított ki. A Subura, a feliratokból úgy tűnik, a későbbiekben kettéoszlott, Subura maiorra és a feliratokkal nem alátámasztható, de az előzőből logikusan következő Subura minorra. Platner-Ashby topográfiai szótára nem foglal állást abban, hogy ezek hogyan viszonyultak egymáshoz.


Subura maior

Subura maior meghatározáshoz közelebb visz az egyik feliratban említett emlékműnek, az „ad ninfas” kitétel szerinti keresése. Ez vagy egy kút, vagy egy compitalia szobra, illetve domborműve lehetett, ami nimfákat ábrázol. Ez a Cispius lábánál, az Esquilinus öblében helyezkedett el. Így a maior nehezen értelmezhető „nagy”, illetve nagyobbik értelemben, hiszen a két nyúlvány közötti terület éppen a szűkebb helyet jelentené. A maior itt mindenképp az ősi értelemben kell, hogy szerepeljen.
A legutóbbi kutatások (LTUR 4. 380.) a Subura maiort a nagyrészt kereskedelemmel foglalkozó területtel azonosították, amely a Forum Romanum közvetlen környezetétől kezdődően a Viminalis és az Oppius között helyezkedett el, míg a Subura minor a Cispius és Oppius közötti vidék, ahol a Subura legnagyobb főútvonala, a clivus Suburanus vezetett.


A Subura keleti része: Subura minor

Általános vélekedés szerint ez a rész nem annyira zsúfolt kereskedelmi negyed, mint a nyugati. Ennek ellentmondanak a FUR töredékek, amelyek az utcafronton sűrűn elhelyezkedő tabernákat mutatnak. Ugyancsak ellentmond ennek az a tény, hogy a Porta Esquilina mellett feliratokkal is bizonyíthatóan a város legnagyobb zsidónegyede itt alakult ki.

A Subura eleje keleten L. Arruntius Stella birtokánál kezdődött. Rodrígez-Almaida kutatásai alapján arra az eredményre jutott, hogy a Subura északi határa a Lacus Orpheinél volt.



T. Horváth Ágnes