logo

V December AD

Üzleti negyed

Ugyanakkor ez volt a város egyik üzleti negyede, ahol élelmiszereket és nyalánkságokat, cicomázó szereket Rómához közeli és távoli helyek termékeit egyaránt kapni lehetett. Ez az üzleti tevékenység részben az Argiletum, de főként a Clivus Suburanus környékére koncentrálódott, ami a köztársaság korában a Forum Romanum és a Porta Esquilina közötti főutca volt.


Vásárcsarnokok

A feliratok alapján a Suburában és a Porta Capena mellett működtek. A Suburához tartozó vásárcsarnokok közül egy különlegesről emlékezett meg Cicero. Az Atria Licinia, amelynek topográfiai helyzetét Cicero alapján a Macellum bejáratához köthetjük, egyike volt Róma árverési csarnokainak (atria auctionaria).
Az atrium az etruszk építészetből a rómaiba átkerült sajátos, központi udvar körül elrendezett, oszlopos, csarnokszerű épület, amelynek oldalain fedett folyosó fut végig. Ez közvetlenül kapcsolódott egy nagyobb vásárcsarnokhoz, a Macellumhoz. Mindennek a tetejében ez volt az első, amit nevesítetten kifejezett árverési csarnokként ismerünk. Ennek alapján úgy tűnik, hogy a Macellum önmagában nem csupán egy modern piacteret jelentett, hanem egy olyan gazdasági funkciókkal bíró épületegyüttes volt, amely széles körben bonyolította a kereskedelmi ügyleteket a nagybani kereskedéstől a kiskereskedelmi adásvételen át egészen a kótyavetyélésig. És ennek megfelelően több építmény is szolgálta benne a különböző igényeket.
Cicero leírása, amelyben „praeco Sextus Naevius” (Sextus Naevius kikiáltó) szerepel, nem tartozik a pozitív képek közé. A Forum közelsége mit sem von le abból a tényből, hogy a kétes alakok, a pletyka fészkei voltak a nagyobb tömegeket vonzó események.

A Forum Romanum tőszomszédságában lévő negyed összevisszasága egy idő után maga is valamiféle rendezettség felé haladt, így a korábbi nyitott piacok (forum piscarium és forum cuppedinis) helyén létrejött a Macellum. A Macellum, az Atrium Licinia, a horreum piperatoria és a többi horrea egy jelentős kereskedelmi negyedet, mai fogalmaink szerint afféle élelmiszer plázát jelentett a Basilica Aemilia északkeleti oldalánál.
A basilica háta mögött vezető utcára nyíló Atria Licinia mellett vezetett le a Corneta a Forum Romanumra.
Mint a feliratok mutatják, ez a negyed adott otthont a város egyik zsidó közösségének is. A zsidókra utaló feliratok Kr. u. 70 után jelentek meg. Ebből arra lehet következtetni, hogy a zsidó háború hadifoglyai lehettek, akiket talán Vespasianus alkalmazott a nagy városépítészeti terveinek megvalósításánál. Jelenlétük a Forum Pacis közelében mindenesetre jelképértékű.


Az élelmiszerpiac

Egy akkora város, mint Róma, nem nélkülözhette a központi élelmiszerpiacokat, amelyek hagyományosan az Argiletum és a Corneta között helyezkedtek el.

Az Argiletum délkelti részén az egész köztársasági korban meghatározó volt a Kr. e. 179-ben Marcus Fulvius Nobilior által megépített Macellum, ami átvette a Forum Romanumról kiszoruló kereskedelmi tevékenység egy részét. Ennek helyzetét a Basilica Fulviától északra kell tennünk. Ennek a korai basilicának a megépítése elvette a korábbi piaci funkcióval bíró tabernák területét, s könnyen lehetséges, hogy ezt kompenzálandó épült meg az eredeti helytől nem túl messze az új piaccsarnok.

Ennek a központosított és rendezett piacnak volt a hasonló funkciójú mása a Macellum Liviae, amit Augustus építtetett a Clivus Suburanus mellett az Esquilinus lábánál, a későbbi Forum Transitorium déli végében. Feltehetően nem volt azonos a Porticus Liviaeval, ami az Oppiuson állt, ugyanezen az úton, de sokkal magasabban, a serviusi fal közelében. A Macellum Livianiként emlegetett építményt mindkét regio-katalógus említi, valamint egy feliratos emlékünk is van róla.
Ez feltehetően maga a Forum Piscatorium volt, ami köré Marcus Fulvius Nobilior magánszemélyeknek értékesített (eladott, vagy bérelt) üzleteket építtetett. Hogy ezekben pontosan mit árultak, nem tudjuk meghatározni, Livius a Macellum áruiról nem tesz említést, de a macellum és a Forum Piscatorium szinonimaként szerepel nála. Ezért talán joggal feltételezhetjük, hogy a Forum Romanumról kiszoruló hentesüzletek is itt kaptak helyet, s ezek együttesen jelentették a macellumot. Az is lehetséges, hogy a központi piacot Róma egyre növekvő igényei gyorsan kinőtték, s túlnyúlva a macellum határain, amellett újabb piacok alakultak.

Ugyanitt állt több más forum venalium, mint a Forum Cuppedinis, Forum Coquinum, és itt állt az Atrium Sutorium és valahol ugyanitt lehetett a sarukészítők negyede. Ezeknek a tereknek a topográfiai elhelyezkedése, sorrendje és egymáshoz való viszonya a mai napig nincs megnyugtatóan tisztázva, különösen a keleti rész, többek között a Corneta kapcsán folynak a topográfiai viták.
Minden valószínűség szerint ezek a piacok lehettek azok, amelyekről, mint naponta friss áruval ellátott, jól felszerelt zöldség- és gyümölcspiacokról Martialis megemlékezett. Szerinte a Subura „termése” éppoly gazdag, mint akármelyik birtokosé, akinek vidéki birtokai pótolták a városi kert hiányosságit.




T. Horváth Ágnes