logo

V December AD

Az Argiletum

A Forum Romanumot és a Suburát az Argiletum kötötte össze. Jelentőségét számos irodalmi forrásból ismerjük, de várostervezési szempontból még csak kevesen vizsgálták helyzetét és funkcióját. Mint Rykwert rámutat, az Argiletum azon egymást keresztező főutcák egyike volt, amelyeket Róma esetében mint a cardót, illetve annak egyik ágát azonosíthatjuk. A másik ága a Forum túloldalán a vicus Iugarius. Ha ezt elfogadjuk, akkor a decumanus a via Sacra, illetve annak folytatása a clivus Argentarius volt.

Az Argiletum Róma egyik fontos főutcája volt, egy nyüzsgő, élénk kereskedelmi útvonal, ami a köztársaságkorban minden valószínűség szerint a legfontosabb élelmiszerpiac funkcióját is betöltötte. Ez a forma és funkció a Kr. u. I. századig megmaradt, annak ellenére, hogy az utca körül felépültek az első császárforumok. Kezdete a Curia nyugati oldalánál volt. Keleten a Basilica Aemilia határolta. Itt állt Ianus Quirinus temploma „ad imum Argiletum” vagy „circa infimum Argiletum”.

Elhaladt a Forum Iulii és Augusti mellett, ezekkel csaknem párhuzamosan a Forum Pacis nyugati oldalánál a Clivus Orbius vezetett tovább a Suburába. Az Argiletum és folytatása, a Via Subura maior, vagy Vicus Cyprius a mai Piazza della Suburra terecskénél kettéágazott, és északkeleti folytatásaként a Vicus Patricius vitt a Viminalis és Cispius között a Porta Viminalisig, illetve délkeleten a Clivus Suburanus haladt a Cispius és Oppius között az Arcus Gallienus felé.

Az Argiletum a város egyik legrégebbi és legforgalmasabb főutcája volt. Alsó szakaszán állt a Tigillum Sororium és két oltár: Iuno Sororia és Ianus Curiati tiszteletére.

A Forum Iulium megépítésekor az Argiletum a Curia és a Basilica Paulli között vezetett, a Forum Iulium fala képezte az Argiletum alsó szakaszát. Bár csak a domitianusi átépítésről vannak biztosabb régészeti leleteink, úgy tűnik, az Argiletum fontosságát emelték azzal, hogy a Forum Iulium homlokzata előtti oszlopsorral szemben Augustus egy hasonló homlokzatot alakított ki a Basilica Paulli északnyugati oldalán.

Az Argiletum északi része már sokkal előkelőbb volt. Ez a rész a Carinae magaslataira húzódó negyeddel előkelő rezidenciális területnek számított az alig távolabb lévő, sűrűn lakott, bérkaszárnyás negyeddel szemben.

Az Argiletum a Subura üzleti tevékenységének folytatója, a lábbeli árusok mellett, főként Martialis közléseire hivatkozva az szakirodalomban mint a város könyvkereskedőinek egyik fellegváraként szerepel.



T. Horváth Ágnes