logo

IX Sextilis AD

Vicus Tuscus - Etruszkok utcája

A Basilica Iulia és az Aedes Castoris et Pollucis között vezetett. Mint vicus, az átlagos római utcáknál szélesebb, forgalmasabb volt. A Forum - a Forum Boarium közötti forgalmat bonyolította le. Innen vitt a Circus Maximushoz, illetve a Porta Flumentanán keresztül a Pons Subliciushoz is. Neve az etruszkokra utal.
Az etnikum egyértelmű, de hogy pontosan mikor települtek ide a névadók, azon vitatkoznak a kutatók. Magyarázzák ezt mint ellenségek bejövetelét Porsenna támadása idején, de ennél valószínűbb, hogy a Titus Tatius ellen harcoló rómaiakat megsegítő etruszkokról lehet inkább szó. A harmadik vélekedés a legkézenfekvőbb, azokról a mesterekről kapta a nevét, akik a Iuppiter Capitolinus templom építésekor érkeztek Rómába. Ez a negyed ugyanis több emlékével is jelzi, hogy az etruszkok otthonosan berendezkedtek a területen.

Felállították Vortumnus szobrát, és a feliratok tanúsága szerint fejlett kézművességük is teret kapott a különböző boltocskákban: serica, vestiarius, purpurarius, de a legfontosabbnak a turarii, a parfüm és tömjénárusok tűnnek, akiknek nevével - Vicus Turarius - szintén találkozhatunk az utca elnevezései között. Mindkét oldalára horreumok települtek. Ez volt az egyike a könyvet is áruló utcáknak. A felsorolt áruk alapján luxusüzletek negyede volt.

Nemcsak kereskedelmi, szakrális szempontból is fontos szerepe volt, ezen keresztül érkeztek az áldozati állatok a Forumra és a Capitolinusra, és a felvonulások és temetések útvonalába is beletartozott.
A terület külön igazgatást is kapott, a magistro de vico Tusco felügyelte, amit nemcsak az élénk gazdasági tevékenység igazolt, hanem ahogy ez már lenni szokott, az élénk vásárlási kedv vonzotta a város kétesebb egyéneit is: a prostituáltakat, Plautus szerint a férfiprostituáltakat.

1899-ben a késő-antik, vagy középkori burkolat felszedése után, egy rövid szakaszon megtalálták az út egy korábbi, apró kockakövekből kirakott burkolatát, amit Tiberius korinak azonosítottak. Ez bizonyítja, hogy csakúgy, mint a város főterét és a Via Sacrát, ezt is időről időre pormentes burkolattal látták el, hogy az előkelőségeknek ne kelljen sárban közlekedni, azaz igen frekventált, kiemelt része volt a városnak.



Forrás:
Részletek T. Horváth Ágnes: Róma ókori városközpontja. A Forum Romanum és közvetlen környezetének története. Szeged, 2011
ISBN: 978-963-9978-27-0
Oldalszám: 622 oldal
Kiadó: Históriaantik Könyvesház Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2011