logo

IX Sextilis AD

Vicus Iugarius - Marhahajcsárok utcája

A Forumról a Forum Holitoriumra, Róma gyümölcs- és gabonapiacára, és a Campus Martius déli részére vezetett az Aedes Saturni mellett a Capitolinus lábánál. A serviusi falakat a Porta Carmentalisnál érte el. Eredetileg hosszabb volt, a Quirinalison kezdődött, és az igásállatok kereskedelmével lehetett kapcsolatban. A felső szakasza a klasszikus korra már megszűnt, és maga az út a Basilica Iulia mellől, a Lacus Serviliustól indult. Valószínűleg az Arcus Tiberii volt a kiinduló pontja.

Nevének eredete kapcsán Festus Iuno Iugát, a házasságokat megőrző Istennőnek az utcán felállított oltárát említi. Az oltár valószínűleg ebben a körzetben, talán magán a vicuson állt, de pontos helyzetéről semmit sem tudunk. Az utca elnevezése kapcsán pedig Festus valószínűleg téved, bár még a XV. században is élt ez az elnevezés. Ugyancsak tévedés a szakirodalomban, kiváltképp a német, és innen való átvételként a magyar szakirodalomban mindmáig meggyökeresedett forma, az „igakészítők utcája" elnevezés. Ez a meghatározás Hülsentől származik, de semmi alapja nincs, az iga nem tartozott azok közé a luxuscikkek közé, amit ezen az utcán árultak.
Az elnevezés nagy valószínűséggel kapcsolatban áll az igásállatokkal, minden valószínűség szerint azokra az időkre utal, amikor ez volt a fő közlekedési út, amelyen itatni és eladni hajtották az állatokat, így helyesebb lenne a béresek, marhahajcsárok vagy igahordozók (igás állatok) utcájának nevezni.

Ezen a vicuson állt még Ops Augusta és Ceres Mater, a földanya szerepét betöltő gabonaistennő oltára is. Felállításukat a Fasti Amiternini, Creticus1 és Longus consulokhoz köti, ami ezt az eseményt időben Kr. u. 7-re teszi. Ez azt jelenti, hogy bár ősi, latiumi istenségekről van szó, felállításuk új keletű, és minden valószínűség szerint azzal állt kapcsolatba. hogy ezek az évek rossz gabonatermést hoztak, és Augustus ezen isten kegyét is megnyerve kívánta az általa gyakran hangoztatott jólétet biztosít Róma számára. Ugyancsak utalást találunk Dis Pater, az Alvilág urán Saturnus és Ops fiának szentélyére és Silvanusnak, az erdők, a földművel gyümölcstermesztés istenének szobrára, de ezeket topográfiailag nem 1ehet pontosan behatárolni.



Forrás:
Részletek T. Horváth Ágnes: Róma ókori városközpontja. A Forum Romanum és közvetlen környezetének története. Szeged, 2011
ISBN: 978-963-9978-27-0
Oldalszám: 622 oldal
Kiadó: Históriaantik Könyvesház Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2011