logo

IX Sextilis AD

Porta Mugonia

A korai palatinusi város három kapujának egyike volt. Liviusnál „vetus Porta Palatii"2 volt a neve. Egyéb variációkban Mugionis, Mugionia, Mucionis, Mugonia az elnevezése. A név jelentése bizonytalan, Varro a szarvasmarhák bőgésére (mugitus) vezeti vissza, ami a Roma Quadratát megelőző idők emlékezetének névmagyarázó története.
Pontos topográfiai helyzetét nehéz meghatározni. A legújabb ásatások alapján új helyre helyezték, de az irodalmi adatok szerint a hozzá köthető Aedes Iuppiter Statoris még nem megnyugtatóan tisztázott topográfiai helyzete miatt ez az azonosítás kissé bizonytalan.
A források a Palatinus északi lejtőjére teszik, topográfiai meghatározásában az Aedes Iovis Statoris mellett még a summa Via Nova szerepel. Helyzetének meghatározásában több régészeti hipotézis is említhető. Korábban a Titus-diadalív környékére helyezték, az ott feltárt szentélyt a Iuppiter Stator-templommal azonosítva. Ezt korábban elfogadta Coarelli is, aki a Haterius-relief interpretálásakor az „arcus in summa Via Sacra" feliratú építményt a Porta Mugoniának tekintette.

Coarelli azonban újabban ettől teljesen eltérő nézetet val1, és a Forumhoz sokkal közelebb helyezi a portát és az aedest is, a későbbi „Templum Divi Romuli" helyén keresve Iuppiter Stator templomát, és az ún. „Clivus Palatinus A"-val hozza összefüggésbe.
A legújabb ásatások - amelyek felszínre hoztak több romulusi városfal maradványt -, a Velia és a Palatinus lejtőjének találkozási pontján feltételezik helyét a „Clivus Palatinus A" nyomvonalán.
Eszerint a Via Sacrától délre, a Domus Publica és M. Aemilius Scaurus domusa között helyezkedett el. Azonosítása azonban még így sem teljesen biztos, hiszen a három emlék topográfiai azonosítása „együtt mozog", és az irodalmi adatok alapján mindkét Clivus Palatinus megfelel annak, ami a Porta Mugonia topográfiájában az egyetlen biztos pont, tudniillik, hogy a Via Sacráról a Via Novára (Palatinusra) vezet.

Ellentmond Coarelli új topográfiai meghatározásának a két városkatalógus, amelyek nézőpontja ugyan nem teljesen megbízható, de sorrendiségét tekintve viszonylag következetes. Azzal érvelni, hogy ez a forrás nem említi a „Romulus-templom" helyén a Iuppiter Stator-templomot, tehát annak építésekor már lebontották, nem ok arra, hogy feltételezzük, valóban ott is állt valaha.
Ezen logika alapján ugyanúgy lehetséges az, hogy lebontották, mint az, hogy mivel nem említik a városkatalógusok, tehát sohasem volt ott. A korai városkapu valószínűleg a városfallal együtt elpusztult, későbbi említése minden valószínűség szerint csak toponímia.

Az irodalmi anyag olyan útvonalat feltételez, ahol nagy átmenő forgalom zajlott, így Varróra hivatkozva állatokat is hajtottak erre. Kérdés marad tehát, hogy ez az átmenő forgalom a Veliát kelet-nyugati irányban keresztező, természetes vízfolyás mentén lehetett-e, vagy van okunk feltételezni, hogy a Carinaeről a Palatinusra vezető úton volt.
Az előbbi mellett szól az a logika, hogy a Palatinus-Caelius-Carinae (Fagutal) közötti, a korai időkben szintén mocsaras részről, mint legeltetésre alkalmas területről inkább hajtották át az állatállományt keletről nyugatra, a Forumra, ahol a Vicus Jugariuson keresztül könnyebben elérhették a Forum Boariumot, mint a Palatinus dombját megkerülve.


Forrás:
Részletek T. Horváth Ágnes: Róma ókori városközpontja. A Forum Romanum és közvetlen környezetének története. Szeged, 2011
ISBN: 978-963-9978-27-0
Oldalszám: 622 oldal
Kiadó: Históriaantik Könyvesház Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2011