logo

XXV Januarius AD

Aedes Larum - A Larok szentélye

Valahol a Via Sacrán volt, helyzetének meghatározása a Via Sacra egyes emlékei topográfiai meghatározásának függvénye. Az Aedes Larum helyzetének megadásakor Carandini eltér Coarellitől, aki ugyan a Via Sacra mellé helyezi, de távolabb az úttól, az általa „Clivus Palatinus B"-nek nevezett úton, a Porta Mugonia mellé, Carandini viszont a Via Sacra és Vicus Vestae mentén álló tabernák háta mögött felfedezett apszisos teremben véli felfedezni. Ezt ő a Cicero adta topográfiai támponttal, a Fanum Orbonae közelségével magyarázza, amiről annyit tudunk, hogy valahol a Velián állt.
Sajnálatos módon azonban ez a két történelmi emlék topográfiailag egymást határozza meg, s ha az egyiket valamely maradvánnyal kapcsolatban azonosítanak, akkor a másik természetszerűen ehhez kapcsolódik. Coarelli szerint az aedes kicsiny volt, valószínűleg egy compitaliához hasonló méretű. Egyéb ismeretünk csak a prodigiumok (csodák) kapcsán van róla. Augustus restauráltatta" Kr. e. 4-ben, és pontosan tudjuk, hogy ezután június 27-én avatták fel.

Ha feltesszük, hogy a fanumot a Domus Publica mellett hozták létre, akkor Carandini feltételezése a megtalált emlék esetében helyes lehet. Ovidius a Iuppiter Stator-templom közelébe helyezi, aminek földrajzi helyzete ugyanennek a vitának a függvényében határozható meg. Ha elfogadjuk azt, hogy az Aedes Larum az Aedes Vestae közvetlen szomszédságában állt, akkor a Iuppiter Stator-templomnak itt kellett állni a közelben. De annak bizonyos topográfiai meghatározó pontjai ezt kétségessé teszik, így az Aedes Larum topográfiai meghatározásának eldöntése továbbra is bizonytalan.
Feltételezhető, hogy ez is a Larok egyik szentélye volt, ami nem azonos a fenti, ellentmondásos adatok aedesével, hanem egy olyan Lar-szentély, ami a Vesta-kultuszhoz kötődően létezett, és e kettő keveredik a forrásokban. Ezt cáfolandó, maga Ovidius segít tisztázni egy kissé a helyzetet, aki a pomerium leírásakor közli a Lares Praestites kapcsán, hogy annak ünnepe május 1. Ennek feliratát 1555-ben a Farnese-kertek bejáratánál találták meg, ami megerősíti egy, a Titus-diadalív melletti aedes létét.
Ovidius ismerhette az augustusi felavatás és ennek kapcsán a szentély ünnepének napját, ha mégis mást közöl, akkor itt nem ugyanarról a személyről beszél. Még akkor is lehetségesnek tartom, ha Platner-Ashby enciklopédiája ezt a Fasti Antiates alapján nem tartja valószínűnek. Előkerült ugyanis egy másik felirat a SS. Cosma e Damiano körzetéből 1879-ben, ami egyértelművé teszi, hogy volt egy Augustus által restaurált Lares-szentély a környéken. Így, véleményem szerint, itt két szentéllyel állunk szemben, az egyik keletebbre feküdt, közelebb a Palatinus magaslatához, a másik a Vesta-körzethez csatlakozott.

A Res Gestae alaposabb tanulmányozása nyomán azt is kijelenthetjük, hogy talán mindkettőt restauráltatta Augustus. Az irodalmi művek topográfiai szóhasználatát és helymegjelölését ismerve, a forrásokban szereplő, két egymástól független Lar-szentély léte, időben és térben egyaránt lehetséges, ennek eldöntése azonban a jelenleg rendelkezésre álló anyag alapján csak feltételezhető.
Carandini leírása a kultusz további menetéről szintén erősen feltevéseken alapuló. Feltételezése, miszerint az aedes itt a Kr. e. VI. századtól a késő köztársaságkorig, kora császárkorig állt, régészetileg elfogadható, azzal a megkötéssel, ha a romok valóban azonosak az aedessze1. Ennek alapján a két Aedes Larum úgy is létezhetett, hogy az egyiket a Penatesnek (Aedes Deorum Penatium), a másikat a Laresnek (Aedes Larum) szentelték, és a hasonló funkciók mentén időnként keveredett az elnevezésbeli szóhasználat.

Ha ezt elfogadjuk, akkor az Aedes Larum a Vesta-szentélykörzet részeként a „Clivus Capitolinus A" közelében állt, a másik pedig azonos lehetett az Aedes Deorum Penatiummal, és az előbbivel szemközt, a Via Sacra túloldalán működött.


Forrás:
Részletek T. Horváth Ágnes: Róma ókori városközpontja. A Forum Romanum és közvetlen környezetének története. Szeged, 2011
ISBN: 978-963-9978-27-0
Oldalszám: 622 oldal
Kiadó: Históriaantik Könyvesház Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2011