logo

XXVII Januarius AD

Tabernae Veteres - Régi tabernák

A "taberna" általában boltot, vagy hivatali helyiséget jelöl. A Forumon azokat az árubódékat nevezték így, amelyekben különböző termékeket igyekeztek eladni. A római lakásviszonyokat tekintve a lakosság többsége egyetlen helyiségből álló bérlakásban élt, nem rendelkezett főzési lehetőséggel, ezért életmóddá vált az utcai étkezés, és minden olyan tevékenység házon kívül történő megoldása, amit a lakások nem biztosítottak, így a napi higiéné, a fürdés, a borbély is. Ezeknek egy részét a tabernák szolgáltatták.
A legáltalánosabban elterjedt formái a következők voltak: „caupona", ahol bort, forró italokat és kolbászféléket árusítottak. Ez a forma a mai tavernákban, tavola caldákban őrződött tovább. A „mola" vagy „pistor", pékségek voltak. A nyilvános pékség Kr. e. 170 körül jelent meg Rómában, és nagy jelentőséggel bírt, a házi sütést szinte teljesen kiszorította, a Kr. u. IV. században már pékség működött a városban.
A mola inkább malom, de mert a római pékség malom is egyben, nem különült el, lisztet és kész kenyérféleségeket egyaránt árult. A kenyérnek számtalan formáját ismerték, a szitált finom fehérlisztből készülttől (siligineus) a csak korpából (panis rusticus) sütöttig, sokféle minőségben és formában árusították. Az iskolába menő gyerekek panis adipatust, a zsírral és szalonnával készült pizzaféleséget fogyasztott A „liber", a könyvtekercseket árusító üzlet, végül a „barba", mint a nevében sejthető, a borbély és fodrász.

A Forumon két különböző helyre is települtek tabernák. Ezek közül első a Tabernae Veteres csoportja. Korai eredetűek, de nagyjából egyszerre építették őket a Forum másik oldalára települt, később Tabernae Novaene nevezett árusító sorral. Az irodalmi hagyomány szerint mindkettő még Tarquinius Priscus idejében készült, a Tabernae Veteres a Vicus Tuscus és Vicus Iugarius közé települt. A közelében, Scipio háza mellett állt Vortumnus szobra, amit a Basilica Sempronia építésekor is említenek. A tabernák erre néztek. Ennek alapján azt is mondhatnánk, hogy az etruszk negyedben, az etruszk városi szokások hívták életre a tabernakat.
Ezek a Forum eredeti funkcióját őrzik, itt találkoztak a Róma környéki parasztok, mészárosok, később kézművesek, kereskedők és pénzváltók, hogy a Forum északi és déli oldalán felállított helyiségeikben lebonyolítsák kezdetben egyszerű, később egyre bonyolultabbá váló üzleteiket. A tabernák ezeknek biztosítottak egységes megjelenésű, állandó telephelyet.
Apró, az alaprajzokat nézve nagyjából egyforma méretű, egyterű helyiségek voltak, amelyek széles ajtóval az utcára nyíltak, előttük, a vásárlók védelmére, általában porticus állt. Az ünnepek alkalmával az emberek ezeknek a tabernáknak a tetejéről nézték a szertartásokat, s ugyancsak innen szemlélték a helyi csetepatékat, a polgárháború gyakran véressé váló összetűzéseit.

Kr. e. 318-ban Maenius egy galériát épített az állandóan működő tabernak védelmére, hogy a nézők innen szemléljék a Forumon zajló politikai játszmákat és egyéb történéseket. A maenianaenek nevezett balkonszerű építmény, oszlopos erkély ezután általánossá vált a városépítészetben. Plinius Varrót idézi, és arról is tudósít, hogy Serapión valamennyi maeniandt festménnyel díszítette, ami lehetséges, hogy ezeknek egységes megjelenést biztosított, vagy csupán tarka hátterét adta.
Plinius szerint Serapión kitűnő kulissza-festő volt, így nem csatajeleneteket, hanem épületelemeket, kerteket, növényi ornamentikát, girlandokat, álarcokat kell elképzelni a maenianák falán.

A tabernák a Basilica Iulia építéséig álltak, akkor lebontották őket, és funkciójuk, legalábbis részben átalakult, áttelepítették őket a basilica hátsó oldalához. Így a Basilica Iulia a Forum felől nem biztosított teret a kereskedelmi funkciójú üzleteknek, de a háta mögött egy gazdag kereskedőnegyed állt, élénk üzleti élet zajlott, aminek itt, a tabernák előtt futó utcáját a Vicus Unguentariusszal, a kenőcsök és illatszerek árusainak utcájával azonosítják, és e mögött állt a Graecostadium is.


Forrás:
Részletek T. Horváth Ágnes: Róma ókori városközpontja. A Forum Romanum és közvetlen környezetének története. Szeged, 2011
ISBN: 978-963-9978-27-0
Oldalszám: 622 oldal
Kiadó: Históriaantik Könyvesház Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2011