logo

XX September AD

Porticus Margaritaria - Az igazgyöngyárusok porticusa

Létezését irodalmi adatok alapján csak a Notitia támasztja alá. Ennek keletkezési ideje szerint megléte a IV. századra valószínűsíthető, de csak nagy vonalakban határozza meg topográfiai helyzetét. A Notitia a Graecostadium és az Elephas Herbarius közé teszi, ami meglehetősen nagy terület.
Ennek alapján nem egészen tudjuk sem elhelyezkedését meghatározni, de azt sem, hogy mekkora lehetett. A porticus alapvetően fedett oszlopcsarnokot jelent, mint ilyen, önállóan is létezett, de a templomok és középületek nyitott előterét, illetve a hozzájuk épített fedett oszlopcsarnokos teret is így nevezték.

Az önállóan létrehozott porticusok két formája, a hálószerű alaprajzú, oszlopcsarnokos nagy tér, illetve a hosszú, fedett folyosószerű utca. Funkcióját tekintve a korábbiak üzleti célból épültek, a későbbiek leginkább közösségi terek voltak. A nevéből ítélve a Porticus Margaritaria az előbbi lehetett.
Topográfiai elhelyezésére a legáltalánosabban elfogadott azonosítás az 1878-79-es ásatásoktól kezdődően, a Titus-diadalívvel szembeni, korábban ismert utcájára, a Via Sacrára és a Via Novára egyaránt nyitott volt.

A Via Sacra és a Via Nova luxusüzletei a korai császárkorra már kialakultak, számos luxuscikkekkel kereskedő, mint unguentarii, aurifces, auri vestrix, caelatores, coronarii, flatuarii, gemmarii, margaritarii, pigmentarii, tibiarii és negotiatores üzletelt itt. Köztük tehát ékszerkerekedő, nevezetesen a porticusnak nevet adó, igazgyöngy árushoz köthető felirat is árulkodik erről.
A feliratok a kereskedők foglalkozását és telephelyét általában meghatározták, de a bolt pontos topográfiai elhelyezkedését nem. Az építmény azonosítása mégis e feliratok alapján történt. Maga a feltárt komplexum valóban megfelel a luxus bevásárló központról alkotott elképzelésünknek, és hasonló alaprajzot mutat, mint Róma nagy, hasonló célra használt porticusai.

A Porticus Margaritaria topográfiai elhelyezkedésére felmerülhetett volna még ezen a körzeten belül is egy másik lehetőség is. Ez az Atrium Vestae előtt futó porticus, melynek alapozása későrómai. Miután nem tudjuk pontosan sem a helyét, sem a nagyságát, nehéz eldönteni, hogy a Porticus Margaritaria esetében a porticus szó melyik jelentésével kell számolnunk. Lehetett egy egyszerű oszlopcsarnok, aminek végében apró boltocskák sora húzódott végig, vagy egy nagyobb, „bevásárlóközponthoz" hasonló kereskedelmi építmény is.
Ezzel kapcsolatban csak annyi lenne a kérdés, hogy egy kisebb, inkább a régebbi típusú porticus szolgálta-e a luxuskereskedelmet, vagy egy hatalmas komplexumba költöztek ezek a kereskedők. Elképzelhetőnek tartom az utóbbit, különösen abban az esetben, ha feltesszük, hogy ebben a porticusban sem csak luxuskereskedelem folyt, hanem közszükségleti cikkek adásvétele is. A névadás pedig pars pro toto, talán a legkiemeltebb, a két vidra nyíló, valóban luxustermékeket kínáló üzletekről adódott.

Egy másik topográfiai elhelyezési lehetőség a Porticus Margaritariát a Forum Boarium és a Forum Holitorium közé helyezi. Ez a Curiosum alapján történő azonosítás feltételezi, hogy azon a területen lehetett, amely a Basilica Itilia háta mögött a Velabrumhoz tartozott, és jelenleg a rajta lévő épületek miatt nem végezhető el feltáró ásatása.

A Forum adiectum ezen része a korai történelmi koroktól kezdődően intenzív fejlődésen, és szinte állandó átalakuláson ment keresztül. Ennek az emléknek a legfelső régészeti rétegét VII. Pál pápa idején (1655-67), Leonardo Agostini tárta fel, de egyszersmind le is rombolta nagy részét.

Jelenlegi ásatásai a mélyebben fekvő, korábbi korokhoz tartozó részekben folynak.


Forrás:
Részletek T. Horváth Ágnes: Róma ókori városközpontja. A Forum Romanum és közvetlen környezetének története. Szeged, 2011
ISBN: 978-963-9978-27-0
Oldalszám: 622 oldal
Kiadó: Históriaantik Könyvesház Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2011