logo

XXVII Januarius AD

Horrea Piperatoria (Horrea Piperatorica vagy Piperatoria)

Borspiac (fűszerpiac)



A Velián volt korábban a Horrea Piperatica vagy Piperataria, az Egyiptomból és az Arab-félszigetről érkező bors- és fűszerkereskedés központja, ami még a Flaviusok idején, Domitianus császár alatt épült ki.
A Domus Aurea vestibulumát még Vespasianus alakította át közös használatú, kereskedelmi épületté. A Via Sacra északi oldalán már korábban is álltak üzletek, és egy kereskedelmi célokat is szolgáló, travertin porticus, amelyet Nero kisajátított, úttá alakított, s amit Vespasianus visszahelyezett eredeti kereskedelmi funkciójába. Ez volt a kezdete annak a luxuspiacnak, ami az ekkorra már komoly kereskedelmi forgalmat lebonyolító luxuskereskedelmi ágat, a fűszerkereskedelmet a város kiemelt részéhez, a városközponthoz rendelte.
A horreát 92-ben Domitianus építette meg véglegesen a város saját fűszerkereskedelmi negyedeként. A bors a római fűszerkereskedelem legfontosabb cikke volt. Nem tartozott a luxuscikkek közé, adót sem vetettek ki rá, annak ellenére, hogy drága volt, a mindennapi élethez elengedhetetlennek tartották. A bors az Indiai-óceánon keresztül Arábiába érkezett, és arab közvetítéssel jutott Rómába. A sok fűszert kedvelő római konyha nemcsak a hazai fűszernövényeket, de az egzotikus ízeket is szinte mértéktelen bőkezűséggel használta. Így a horrea kínálata sem korlátozódott a borsra, hanem egyéb arábiai és egyiptomi fűszereket is árultak benne.

Megjelenéséről nincs adatunk, érmeken sem maradt fenn, feltehetően apró üzletekből állt, amelyek egy nagyobb piacot alkottak. Staccioli a FUR alapján vizsgálta a horreumok típusait, és egybevetette az ostiai és római maradványokkal. Ennek alapján három típusát különítette el. Az első típus egy egyszerű négyzetes alaprajzú, kétszintes épület, amelynek szobái egy központi folyosóra néznek, három oldalról fallal körülzárt, egyik oldalon széles bejárattal.
A másik típus egy háromszintes épület, ami központi udvarra néz, amit gyakran porticus vesz körül. A bejárat két oldalán gyakran tabernak állnak, a központi udvarnak háttal. A harmadik típus ugyanennek a megduplázása. Ezek akármelyike lehetett, a legvalószínűbbnek, a nerói épület átalakítása miatt, a harmadik típust tartom. Az ásatások tanúsága szerint a fűszerpiac a Vespasianus-forum teleti végéig terjeszkedett.

Commodus alatt 191-ben leégett, sokáig nincs róla adatunk, majd Carinus idején, 284-ben ismét tűz pusztította, de helyreállíthatták és folyamatos használatban lehetett. A IV században részben ennek a helyén épül fel a Basilica Nova, amelynek északi részénél az ásatások alatt előkerült egyes struktúrákat ma a horreához tartozónak tekintenek. 1899-ben az első részleges ásatásakor megtalált néhány, különböző korokból származó, elszórt darabja keveredett a Maxentius-basilica romjaival.



Forrás:
Részletek T. Horváth Ágnes: Róma ókori városközpontja. A Forum Romanum és közvetlen környezetének története. Szeged, 2011
ISBN: 978-963-9978-27-0
Oldalszám: 622 oldal
Kiadó: Históriaantik Könyvesház Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2011