logo

VII December AD

Róma lakossága a császárkor kezdetén

Róma területe nem volt nagy - az aurelianusi falakon belüli legnagyobb távolság nem tett ki többet öt kilométernél —, mégis aránylag igen sokan éltek a Városban. De hányan is laktak Rómában? Ez a kérdés már régen foglalkoztatja a tudósokat, és e tekintetben még most sem jutottak közös nevezőre.
Fájdalom, nem maradt reánk semmi olyan adat, amely a Város lakosainak számát megközelítő pontossággal feltüntetné. Jóllehet a közigazgatás, főleg a pénzügyigazgatás számára szükséges volt az adófizetők és a római polgárok számának pontos megállapítása, az adatszolgáltatás azonban nem terjedt ki az összes lakosra.

A római polgárokat a censorok, később a császárok több ízben összeíratták; Augustus síremlékének feliratából tudjuk, hogy i. sz. 14-ben 4 937 000 felnőtt római polgár élt, ezek száma Claudius uralkodása alatt (i. sz. 47-ben) - Tacitus közlése szerint- 5 984 000 főre emelkedett. (Ezekben az adatokban a polgárok hitvesei és felnőtt gyermekei is benne foglaltatnak.)
Csakhogy római polgárok nem csupán Rómában és Itáliában, hanem birodalom szerte mindenütt éltek, ezért ezek a számadatok nem nyújtanak megfelelő támpontot. Az is ismeretes, hogy Augustus korában vagy később hányan részesültek ingyen gabonasegélyben, de ezek az adatok csupán a rászoruló, római polgárjoggal rendelkező családfők számár árulják el.
A tudósok még több más adat felhasználásával akarták megközelíteni ennek a kérdésnek a megoldását. Igen részletes, aprólékos munkával kísérelték meg a lakosság számának meghatározását, és aligha tévedünk, ha azt állítjuk, hogy Rómának fénykorában körülbelül egymillió lakosa volt.

A Város tehát meglehetősen zsúfolt lehetett, hiszen a lakott terület aránylag nem volt nagy. A már említett 23,9 négyzetkilométernyi területen sok park, kert, palota, középület feküdt, tehát lakóházak építésére nem jutott túl sok hely.



Ürögdi György: A régi Róma (Budapest 1963)
Lektorálta: Borzsák István és Hahn István