logo

XXIII Januarius AD

Equites singulares Augusti vagy Impearatoris

Feltehetőleg a Galba által megszüntetett Germani helyét foglalták el, különösen Traianus korától említik gyakran őket.

A singularis cím egyébként már régebben is előfordult, mint:

1. katonai rang olyan segédtisztnek a címe, amilyen minden magasabb rangú parancsnok mellett van, például singularis consularis, singularis legati stb.

2. mint válogatott tartományi csapat, amelynek tagjait a különféle csapatokból válogatták össze, s mivel ilyen módon keletkeztek, nem lehetett őket egy nemzetiségről sem elnevezni, így a csapatot alae et cohortes singulariumnak hívták.

Mint a testőrség része fordultak elő nem csak a császári udvarban, hanem tartományi helytartók, valamint a praefectus praetorium mellett is. Utóbbiaknak megfelel a tribunus vigilum mellett a secutores.

Nevük általában a római polgár nevének alakját mutatja, holott peregrinusok. Rendesen a szolgálatba lépéskor vették fel a császár nevéből alakított nevet, ami akkor divat volt. Így érthető, hogy például L. Sentius Fortisnak az equites singularesbe lépett fiát M. Ulpius Longinusnak hívják.

Főparancsnokuk a praefectus praetorio volt. Eleinte két szakaszra osztva a castra priora és a castra nova Severianában állomásoztak, élükön egy-egy tribunus állt. A 3. században egy numerusban egyesítették őket, amelynek közvetlen parancsnoka praepositus volt.