logo

XXIII Januarius AD

Cohortes praetoriae.

Cohors praetoria már a római köztársaság korában előfordult a fővezér testőrsége, illetve a praetorium őrségének szerepében. Ez azonban nem a köztársaság legelejétől volt így, hiszen a Róma fennállásának első századaiban alkalmazott polgári hadsereg egyik lényeges eleme, hogy a fővezérnek nem ad testőrséget. Amikor a fővezér először testőrséget kapott, annak tagjai a socii tagjai közül kerültek ki.

Változást a numantiai háború hozott, amelynek vezetését i. e. 134-ben vette át ifjabb Scipio Africanus. A helyzet nehézsége abban állt, hogy a legnehezebb feladat nem az ellenséggel szemben várt rá, hanem az elvadult, rendetlen római sereget kellett rendbe szednie, s erre a célra feltétlenül megbízható, hűséges és engedelmes csapatra volt szüksége.
A senatus külön engedélyével egy mintegy 4000 főből álló önkéntes csapatot toborzott, amelynek jó részét a socii állította ki, emellett barátaiból és clienseiből mintegy 500 főnyi polgári sereget alakított.
Ez az eredete a fővezéri testőrség későbbi formájának, amely a socii által addig kiállított pedites et equites extraordinarii helyébe lépett, s a neve: cohors praetoria vagy cohors amicorum. Ettől kezdve minden tartományi kormányzónak megengedték, hogy ilyen csapatot toborozzon a polgárok közül, amely csapat létszáma 500 fő lehetett.

A következő változás az első triumvirátus korában volt. A philippi csata után (i. e. 42) Antonius és Octavianus újjászervezték hadseregüket. Az elbocsátás előtt álló, ám tovább szolgálni akaró mintegy 8000 főnyi legénységből cohortes praetoriaet alakítottak. Ettől kezdve tehát lényegesen különböznek a cohorsok a cohors amicorumtól.
Az utóbbi is megvolt a császárok korában, a császári ház férfitagjainak udvartartásában, a császár környezetében a comites Augusti felelnek meg nekik. Ez utóbbiak rendszerint a senatori rendű, magasabb rangú férfiak közül kerültek ki, egyszerű lovagrendű személy ritkán jutott be soraik közé. Ők képezték a császár szűkebb tanácsát és végezték a császár bizalmasabb jellegű megbízásait.

Rendes fizetést kaptak, amelynek nagyságáról egyetlen forrásunk van: Suetonius írja Tiberiusról, hogy kísérete két fizetési osztályba tartozott, a 600 000 és a 400 000 sestertius fizetésűbe, azt azonban nem tudjuk, hogy ezt a fizetést mettől meddig terjedő időre kapták.

Augustus tehát a cohors praetoriaet készen kapta, s miután a fővezér a császár lett, kinek állandó székhelye Rómában van, természetes volt, hogy ezek a csapatok is odakerültek.

romaikor_kep



A cohorsok parancsnoka maga a császár lett, akinek nevében i. e. 2 óta a lovagrendű praefecti praetorio parancsnokolnak, de csupán helyettesként. Általában ketten voltak, néha csak egy, ám Commodus után néha hárman is betöltötték ezt a tisztet.

A testőrség kilenc cohorsból állt, Augustus korában ebből három állomásozott Rómában, a többi Itáliának azokon a helyein, ahol az uralkodó meg szokott fordulni. A cohorsokat Tiberius egyesítette, felépítve számukra a castra praetoriát. Mint a későbbi történelmi eseményekből kitűnt, ezzel az egyesülésükkel nyerték veszedelmes jelentőségüket.

Claudius 12-re, Vitellius 16-ra emelte cohorsaik számát, Vespasianus azonban ismét kilencre redukálta számukat. Traianus már tizet kapott, de hogy ki bővítette eggyel a cohorsokat, nem tudjuk, annyi bizonyos, hogy nem ő. Feltehetőleg Nagy Konstantin oszlatta fel a csapatokat.

Felépítésük:
Cohortes miliaria equitatae, 10 centuriával és 10 turmával, az egyes cohorsok parancsnoka tribunus volt.

Augustus a köztársaság kori szellemnek megfelelően önkéntesekből toboroztatta őket, később azonban létszámukat a legiókból egészítették ki. Zsoldjuk az egyszerű legionáruis zsoldjának kétszerese, szolgálati idejül 16 év volt.

A praefecti praetorio alárendeltjei a statores Augusti voltak, akik egy több centuriából álló numerus statorum praetorianumot képeztek.

Már a köztársaság korában is előfordultak az apparitores magistratuum között, a császárság korában kizárólag a császár belső szolgálatára rendelték őket. Rangban a cohortes urbanae és a cohortes vigillum közt álltak.