logo

V December AD

Vespasianus foruma - Templum Pacis - A Béke Temploma.

A templom a forum közepén állt, északra a basilica Aemiliától. Észak-nyugati oldalán szorosan kapcsolódott ahhoz a területhez, a-min később a forum Transitorium épült ki. Délkeleti sarka a basolica Maxentii-vel volt határos.
Tájolása megegyezett a többi forum tájolásával. Homlokzata a monumentális bejárattal szemben állt, de nem emelkedett ki a porticusok közül, csak hatalmas oszlopai és oromdíszei különböztették meg attól.

A templom szerkezete is egészen egyszerű: apszisos aula, mely előtt hatoszlopos pronaos húzódott (hexastylos). Oszlopai rózsaszín asszuáni gránitból készültek. Két oldalán két további aula épült. A jobb oldaliban találták meg a Forma Urbis néhány töredékét, a másikban pedig a Forum két könyvtára közül az egyik lehetett.
Az apszis előtt állt az oltár. magában az apszisban magas podiumon állt az istenség szobra. A 75-76-ban vert emlékpénzek alapján nőalak, egyik kezében ágat tart, másik kezét az ölében nyugtatja. A szobor két oldalán függőleges épületelem tartja az apszis oldalait. A hagyomány szerint ezek a jeruzsálemi templom maradványai.

romaikor_kep



A Severusok alatt opus sectile technikával, dekoratív mintát alkotva, színes kövekkel (pavonazetto, gránit, sárga márvány) kikövezték. Ha hihetünk Plinius leírásának, Róma harmadik legszebb épülete volt, ami Herodianus szerint minden templom közül a legnagyobb gazdagsággal büszkélkedhetett. Mesterművek sokaságát halmozták fel benne, olyan szépségeket, mint Praxitelés cosi Venusa, Myron, Pheidias és Lysippos szobrait.
A templom oszlopcsarnokában az athéni ún. Hadrianus könyvtárral való hasonlatosság alapján könyvtár létét is feltételezik, ahol számos olyan művet helyeztek el, amit Nero gyűjtött szerte a birodalomban a Domus Aurea számára. Mindezeket felülmúlták azonban a jeruzsálemi templom kincsei.

A templom építését Kr. e. 71-ben határozta el a császár, és hihetetlen gyorsasággal épült fel, 75-ben már fel is avatták. 192-ben Commodus alatt tűz pusztította, de helyreállították. Várostörténeti szempontból legérdekesebb lelete a Forma Urbis a legújabb feltételezések szerint 205–208 között készült, ekkor helyezték el a Béke templomának falán.
Ez a várostérkép 203–211 a Septimius Severus-féle felújításkor került a nyilvánosság elé.
A várostörténeti szempontból rendkívüli fontossággal bíró térkép 1:240-es kicsinyítésben ábrázolta a korabeli várost. Sokáig nem tudtak róla, évszázadokra eltűnt, hogy 1903-ban R. Lanciani metszetén bukkanjon fel ismét. Sajnálatosan összetört, ezernél több darabját gyűjtötték össze 1562-től, s rekonstrukciós kutatásai a megmaradt 10 százalék alapján jelenleg is folynak.

A Forma Urbis által is jelölt, s a rekontrukciókon nagyjából hasonlóan ábrázolt belső tér különlegessége azoknak a négyzetes formáknak a mibenléte, amit ma kertként interpretálnak, és ami szinte az egész udvart elfoglalta. Arra, hogy helyes-e virágágyásoknak, medencéknek, vagy fákat tartalmazó hatalmas edényeknek értelmezni ezeket, talán a jelenlegi, a tér nyugati sarkánál megindult új ásatások fognak választ adni.

Az V. században ismét tűz pusztította a forumot, majd 526–530 között a déli sarok megmaradt falait Felix pápa jóvoltából átalakították Szt. Kozma és Damján templomává. Ezt az egész részt Maxentius basilikájának nagyobbik részével együtt az 1930-as években lerombolták, amikor a modern barbárság szimbólumaként Mussolini a forumokon keresztül építette meg megalomán felvonulási útját.
Egyetlen falrészletet kivéve csak az exedra maradt fenn, illetve a központi rész színes márvány borította padozata, amit újabban 2005 telén tártak fel olasz régészek. A legújabb ásatások azonban több érdekes leletet is napvilágra hoztak. Így az észak-nyugat – délkelet tájolású részen egy magas, peperino fal, amelynek monumentális bejáratát 1,3 méter átmérőjű, sárga numidiai márványoszlopok díszítették.
A Forum Augustus felé néző homlokzat, illetve a másik három oldal exedráit rózsaszín törzsű márványoszlopok keretezték, melyeknek fehér márványból készült korinthoszi fejezetük volt.

Szintén előkerült egy hatalmas labrum (kád) 52 töredéke, amit szándékosan törtek össze, hogy a késő középkorban itt megépített falba beépíthessenek. Ez a kád alexandriai vörös porfírból készült, korát a Severus dinasztia korára teszik. Formája nemesen egyszerű, kevés mintával díszített, legdekoratívabb részlete a peremén futó tojássor-minta, illetve kígyót mintázó fogantyúja.

1999. áprilisának nagy szenzációja több görög feliratos szobortalapzat felfedezése mellett annak a bronzból készült szoborfejnek a megtalálása volt, ami a görög filozófust, Chrysippost ábrázolja.



T. Horváth Ágnes.


Forrás:
http://romaantikemlekei.googlepages.com/forumvespasiani