logo

XV December AD

Minerva temploma (Templum Minervae vagy templum Palladis)

A Caesar- és Augustus-forumokhoz hasonlóan a Forum Transitorium északkeleti lezárása volt, ma már nem áll, csak részleteiben látható. Formája prostylos, azaz csak a főhomlokzatot tartotta oszlopsor, és hexastylos (hatoszlopos) pronaosa volt, amely két vagy három oszlop mélységű, és antae-fallal zárult. Oszlopai szabálytalan formájúak, phyrgiai márványból készült korinthoszi fejezetekkel. Bauer a templomnak két építési fázisát fedezte fel, az elsőben a templom sokkal szélesebb volt, mint a második fázisban véglegesített változaté.

Az ikonográfiai mondanivalót hordozó figurális díszítés rekonstrukciója reneszánsz rajzok alapján lehetséges. Az akkor még látható gerendázat alapján Giovanni Colonna da Tivoli és a Codex Destailleur (Kunstbibliotek, Berlin, nr. 3840; Hdz. 4151, 9v) ismeretlen szerzője nagyon hasonló frízt rekonstruált. Ez szoros hasonlóságot mutat a Forum Romanumon álló, Domitianus által befejeztetett Divus Vespasianus-templom frízével.
Az azonosságot a rajzokkal egy 1999-ben a forum területéről előkerült bukraniont tartalmazó részlet is alátámasztja. Ennek alapján a frízen áldozati tárgyak láthatók: egy csúcsos papi sapka (galerus), egy patera, a közepén Gorgó-fővel, egy urceus, azaz áldozati kancsó, egy áldozó késeket tartalmazó tok, egy italáldozathoz használt nyeles edényke (simpulum), egy infulával díszített bukranion, egy aspergillum, egy háromszög alakú kés (culter), egy bárd (securis), egy négyszögletes tömjéntartó edény (acerra), ismét egy acerra, egy lituus, majd ismét egy culter és egy urceus.

A Destailleur-rajzon ugyan hiányzik az aspergillum és a két utolsó elem, de a tárgyak díszítése sokkal kivehetőbb. A két rajz között apró különbségek észlelhetők: A Colonna-rajzon a galeruson babérágak, a Destailleur-rajzon ötágú csillagok láthatók. A tömjéntartón az egyiken két oldalt heraldikusan egy vágtató ló és egy oroszlán áll, a másikon szigonyra fonódó delfinek. Az egyes tárgyak pontos utalásokat mutatnak azokra a papi testületekre, amelyekhez a császár tartozott.
A lituus az augurokra, a simpulum a pontifexekre, a galerus a flaminesre, a patera a XVviri sacri faciundisra utal. A tárgyak és a bukranionok az áldozat természetét sugallják. Az összeállítás a császár papi méltóságait, vallásosságát volt hivatva tükrözni, amely a mos maiorum legszebb megnyilvánulásai közé tartozik.

A templom feliratának lehetséges rekonstrukciója:

IMP NERVA CAESAR AUGUSTUS GERMANICUS PONT MAX TRIB POTEST II
IMP II COS III AEDEM MINERVAE FECIT

Azaz Nerva minden kétséget kizáróan felíratta a homlokzatra, hogy ő készítette a Minerva templomot. Ezt a középkori és reneszánsz rajzok is megerősítik, bár az azokon szereplő szöveg eltéréseket mutat, de a névben mind megegyezik.

A celláról és a kultuszszoborról, illetve a belső díszítésről ugyanúgy nincs tudomásunk, mint a homlokzat tympanonjának díszítéséről. Ezek az ikonográfiailag igen fontos elemek segíthetnének a császári ideológia további rekonstruálásában, illetve abban, hogy Nerva számára teljes egészében miért és hogyan volt elfogadható a forum ideológiai üzenete.

A celláról Palladio rekonstrukciója alapján az látszik, hogy belső díszítése hasonlított a Mars Ultor-templom díszítéséhez a fal előtt álló 6–6 oszloppal. A kultuszszobornak pedig a bejárattal szemközti oldalon négy oszlop képezett külön fülkét. A reneszánsz rajzok alapján készített rekonstrukciók a hosszanti oldalakon íves és tympanonos záródású fülkékbe helyezte a szobrokat, a középgerendázat fölött is szobordíszekkel. A cella dongaboltozatú, a fülke is boltozatos fedésű, kiugró, hangsúlyos félköríves középgerendázattal.

Olyan elemek, mint az istenek és az ősi erények és vallási intézmények tisztelete, a béke és a győzelem mindenesetre jelképezhette a nervai propagandát is. Ugyanúgy a nők által megjelenített erények is kiegészíthették a már meglévő császár-forumok mondanivalóját.
Ha hihetünk a reneszánsz rajzoknak, akkor a templom gerendázatának paterája, amelynek közepében ugyan Gorgó-fő van, erősen hasonlít az Augustus-forum tölgyleveles Iuppiter-Amon clipeusára.
A delfines tömjéntartó delfin-motívuma a Caesar-forummal teremt kapcsolatot. Ugyanez a motívum megtalálható a gerendázat koronapárkányán is. Ianus temploma pedig a Forum Pacisra reflektál. Ezek az elemek mind a már meglévő motívumok továbbvitelét és a császárforumok egységes gondolatvilágát jelentik. Ha pedig valóban bizonyítható, hogy a provinciák megtestesítői az attikák nőalakjai, akkor a Hadrianaeum, illetve a köztük lévő spoliák (itt: hadizsákmány) a Traianus-forum díszítésének mintái lehettek, és ezekkel az elemekkel válik teljessé a császárforumok ikonográfiai palettája.

A templom megjelenéséről is csak néhány vázlat alapján alkothatunk képet. Mint a római templomok, semmi különöset nem mutat. Az épület római szokás szerint magas pódiumon állt. Ezen a pódiumon ma a későbbi korokban épített házak állnak. Úgy tűnik, a templomcella ugyanúgy a határoló falba simult, mint a Caesar-forum esetében, és maga a cella kívül állt a forum terén.
A templom jobb oldalán az út egy íven haladt keresztül, ez az utat, mint az előkerült járólapok is igazolják, a teherforgalom is használta. Ez megengedi azt a következtetést, hogy bár elzárták az Argiletumot, legkésőbb a késő császárkortól a város természetes igényei ismét megnyittatták ezt az útvonalat, hogy a forgalom a legésszerűbb nyomvonalon haladjon.
A mai állapotában a Forumot a via della Fori Imperiali szeli ketté. Az utolsó ásatások a Forum Romanumhoz csatlakozó íves záródású rész környékén folytak. Ezek alapján úgy tűnik, kissé át kell alakítanunk a térségről alkotott topográfiai elképzeléseinket.

Itt, a nyugati területen a forum romjai mellett több luxusvillának is előkerültek az alapjai, azoké, amelyek a Nero-féle tűzvész után épültek. Ezek azonosítása természetesen nehéz, tulajdonosuk kiléte nem állapítható meg teljes bizonyossággal. Ugyanitt voltak egy korábbi rétegben azok a magánházak, insulák, amelyeket előkelőktől, így pl. Cicerótól béreltek. A villák mellett a régészet igazolta azoknak a tabernáknak a létét, amelyeket a forum építésekor elbontottak, illetve amelyekre az épületek ráépültek. Tudjuk azt is, hogy a Nero-féle tűz több épületet, köztük a régi Macellumot is megsemmisítette, amelynek egy része szintén a forum alatt fekszik.
Ugyancsak itt tárták fel az olasz újságokban „Casa Carolingia”-nak nevezett, különleges, IX. századira datált előkelő ház alapjait. Ez a ház egy középkori kövezetű utcán került elő, és falai a Nerva forum tufa köveit használta építőanyagul. Az utcafronton kialakított impozáns árkádsor a forumok ásatási területének új színfoltját jelenti. Ez nem volt egyedüli, a középkorban a falakkal körülvett, védett terület több kisebb háznak, és mellettük kertnek is otthont adott.

A mélyben folyó régészeti munkálatok is szolgáltak újdonsággal. Ezek alapján világosnak tűnik, hogy a Nerva-forum porticusa alatt már a forum megépítését megelőző időben is állt egy fedett oszlopcsarnok, mintegy megelőlegezve a későbbi téregyüttes elrendezését és külső megjelenését. Ennek korát a Kr. u. I. század közepére datálják.



T. Horváth Ágnes