logo

X December AD

A határoló fal és annak díszítményei

Az új forumot magas, peperino blokkokból épített fal vette körül, amit márványlapokkal borítottak. A fehér márvány blokkokat sárga, vörös és zöld márványcsíkokkal díszítették. A forumot körülvevő falakat a fal síkja előtt kis távolságra felállított oszlopsor szegélyezte, amelyek közé ajtókat iktattak, hogy átjárást biztosítsanak a Forum Iulii, Augusti és Vespasiani felé. A két keskeny oldalt ívelt falrészek zárták, a Forum Romanum felé eső oldalon két hatalmas ívvel záródó kapu (exedra porticata, propylon) vezetett részben a Caesar-forumra (Forum Iulii), részben a Basilica Aemilia felé. A basilicával közvetlen összeköttetése volt, a Caesar-forum felé néhány lépcsőn lehetett lemenni, hasonlóan a basilica északnyugati homlokzata és a Curia mellett vezető rövidke Argilietum-szakaszra.

Az Augustus-forumhoz csatlakozó részen a Minerva templom hátánál a Constantinus korában Porticus Absidatának nevezett átjáró felé vezető úton egy szerényebb, szürke tufából képszült ív a zárta a keskenyebb oldalt. Ezelőtt az íves fal előtt is oszlopsor állt. Ennek kettős funkciója volt, részben elrejtette a templom hátát, részben pedig egy trapezoid, zárt terecskén keresztül hozzáférést biztosított a Forumhoz a Suburra felől érkezőknek.
A Templum Pacis felől szabályos út vezetett át rajta, az Augustus-forum északi exedrája és a templom közötti részen azonban feltehetően csak az Augustus-forumra volt átjárás. Ennek a formája szinte megegyezett az Augustus-forumnak a középkortól Arco dei Pantaninak nevezett ívével. Azt, hogy ez volt a valódi és sűrűn használt átjáró, alátámasztja az, hogy míg a templom előtti teret márvánnyal burkolták, ennek az útnak a vonalában travertin padlózatot találunk, amely sokkal jobban bírja az igénybevételt.

A forum lezárásának ívelt falszerkezetét, később a Forum Traianin is alkalmazták. A legutóbbi ásatási eredmények alapján ugyanis Nocera ezt, az eredetileg íveltnek képzelt oldalt is épp olyan háromosztatú falként azonosítja, mint amilyennek Meneghini a Traianus-forum déli lezárását rekonstruálta.
A két hosszanti oldalt oszlopsor keretezte. Maga az oszlopsor, aminek maradványa a később Le Colonnaccenak nevezett, ma is in situ látható két oszlop, szabálytalan vagy inkább szokatlan módon a fal előtt futott, és oszlopai a fal síkjára derékszögben csatlakozó keresztgerendákat hordoztak. A szűk tér miatt csak ezzel lehetett díszíteni a teret, igazi porticus kialakítására, a rendelkezésre álló hely nem volt elegendő.

A fal előtt álló oszlopsor és a fal között mindössze 1,75 méteres hely van. Ezzel a szűk folyosós oszlopsorral azonban sikerült egy porticus, vagy legalább egy mögötte meghúzódó exedra hamis illúzióját kelteni, amitől a forum szűk tere is tágasabbnak hatott. Az ásatások eredményei alapján az oszlopsor Bauer rekonstrukciója szerint oldalanként 22–22 oszlopból állt – Nocera csak 18-at rekonstruált –, ami a hosszanti oldalon futott végig és keretezte a Vespasianus- és Augustus-forumhoz csatlakozó falat.
Az oszlopsor fölötti koronapárkányzat furcsa mód megtörik, ugyanis nem a fal hosszában fut végig, hanem követi az oszlopfejezeten nyugvó keresztgerenda vonalát, s így keretezi azt, majd újra visszatér a fal síkjához. A phyrgiai vörös márványoszlopok magassága a fejezet nélkül 8,8 méter. Az oszlopfők fehér carrarai (Luna) márványból készültek.

A XVI. századi rajzokon jól látható, illetve még a XIX. század óta készített fényképeken is kivehető, hogy az oszlopokkal párhuzamosan a falon lizénák osztották fel a falat, ugyanolyan stílusú korinthoszi fejezetekkel, mint az oszlopok. A lizénák oszlopai azonban feltehetően zöld márványból készültek.
A lizénák oszlopteste a falburkolattal együtt mára eltűnt. A fejezetek közül egynek a töredéke ma is látható az eredeti helyén. A megoldás itt is az Augustus-forum építészeti megoldását másolja.

A 4,4 méter magas attika egyetlen in situ megmaradt 2,6 m magas domborművén Minerva áll, a magasdombormű közeli rokonságot mutat a Palatinuson lévő Domitianus-palota díszítésével. Egyes feltételezések szerint a nőalak nem Minervát, hanem valamelyik provinciát, feltehetően egy balkáni népet, a Pirustae (piruszták) délkeleti pannon népességét jelképező nőalakot ábrázolja. A piruszták az utolsó illír népként a Kr. u. I. század elején hódoltak meg a Birodalomnak. A magyarázat a Minervával való összekapcsolásukra az, hogy híres bányászok és kitűnő fémművesek voltak.
Azt is érvként szokták felhozni a provinciák és népek allegóriái mellett, hogy nem szerepelhetett egyetlen figura több mint ötvenszer ugyanazon a forumon. De Domitianus az egész kultúrpolitikai programját, így a forum ikonográfiáját is Minerva köré csoportosította, így valószínűleg helyes a nőalak azonosítása. Ennek ellenére az 1999-es ásatásokon előkerült két hasonló helyzetű figura alapján nem zárható ki, hogy ha nem is ez volt Porticus ad Nationes, de annak ikonográfiájához erősen hasonlított a forum gondolati háttere. Az Augustus által épített porticus, amelynek szimbolikus figurái a meghódított népeket jelképezték, ideológiailag ugyanahhoz a körhöz tartozott, amelynek elemeiből a császári nyilvános terek figurális programja építkezett.

A kutatók a legutóbbi ásatási adatokra támaszkodva úgy vélik, hogy a meghódított nemzetek amazonként ábrázolt nőalakjai is díszíthették az oszlopközöket, és ezek spoliákkal, a hadizsákmányt jelképező képekkel váltakozva követték a gerendázat vonalát. Ez az elrendezés a későbbiekben mind Hadrianus, mind Traianus épületdíszítési programján megtalálható.
Ha Augustus porticusán (Porticus ad Nationes) Hercules jelentette az ikonográfiai központot, akkor itt minden bizonnyal Minerva, és ez szintén valószínűsíti, hogy az azonosított figura valóban ő lehetett, ami nem zárja ki azt sem, hogy nem ő állt minden oszlopköz attikáján. Az eredeti elképzelés valószínűségét az támasztotta alá, hogy az Augustus-forumon az attikát karyatidák díszítették, valamennyi ugyanazt az alakot mutatta, így nem volt lehetetlen, hogy némi változtatással ezt másolta Domitianus.

A sima homlokzaton látható lyukak arra engednek következtetni, hogy bronz díszítőelemekkel is gazdagították a falat, talán bronz szobrokat is elhelyeztek rajta. A Forum Transitorium maradványait a többi forumnál is nagyobb előszeretettel örökítették meg a későbbi korok művészei, ennek alapján rekonstruálni tudjuk, hogy bár kicsi volt, de díszítései igen gazdag és elegáns megjelenést biztosítottak számára.
A porticus frízének díszítésén két mitológiai jelenetet azonosítottak, az egyiken Minerva a kilenc múzsa társaságában látható, a másik Arachné vétkét ábrázolja. Itt a nők Minerva felügyelete alatt szőnek és fonnak, szemben velük pedig Arachné dolgozik. A többi a nők mindennapjait ábrázolják, azt is felteszik, hogy a női erényeket testesítették meg.
Blanckenhagen értelmezése szerint ezek a domborművek a Minervához tartozó Quinquatrus-fesztivál (vagy Quinquatria. Március 19–23 között rendezték meg) jeleneteinek a megörökítői. A forumon több mint százméteres fríz futott körbe a gerendázaton, ez a csekélyke töredék 25 méter hosszú és 61 figura látható rajta.

Ez a fríz is színes, feltehetően kékre festett hátterű volt, és magukat az alakokat is kiszínezték.



T. Horváth Ágnes