logo

XXVIII Novembris AD

Kapcsolat a császár-forumok között

Róma császár-forumainak mindegyike önmagában tökéletes remekmű, a kitűzött cél logikus építészi megoldása. Ha azonban az öt császár-forumot mint összetartozó együttest nézzük, azt kell mondanunk, hogy ez az egység nem éri el azt az építészeti értéket, amit az egyes forumok külön-külön jelentenek. Az építészeti megformálás gazdagsága csak a forumokon belül jelentkezik, magas falaik kívülről ridegek.
A forumok közötti utak nem kötik össze, hanem inkább elválasztják ezeket egymástól, városkép szempontjából is megoldatlanok. A forumok nincsenek olyan építészeti rendben egymáshoz kapcsolva, mint a forumokon belül az egyes elemek. A forumok egymás mellett esetlegesen terülnek el, nincsenek építészetileg megoldott kapcsolatban. Az egymás közötti közlekedés bizonytalan. Egyik area a másik térhatásában nem játszik semmi szerepet. Mintha a nyílt terek kapcsolásában rejlő építészeti hatásfokozás iránt a római építészetnek nem lett volna érzéke, holott a belső kiképzésben a térkapcsolás művészete magas fokon nyilvánul meg: pl. a Maxentius-basilica, a császárfürdők.

Helytelen volna feltételezni, hogy mind az öt császár csak saját dicsőségére akart volna forumot építeni, féltékenyen elhatárolva azt a már meglevőktől, mert ebben az esetben a későbbi császárok nem fejezték volna be elődjük forumát (Augustus Caesarét), és nem építették volna át egy előző császár forumát még pompásabbá (Traianus Caesarét). Érdemes megfigyelni a térkapcsolás szempontjából a római császár-forumokról az 1930. évi ásatások előtt készült rekonstrukciós alaprajzokat, melyek a kevés feltárt adat miatt a szerzők fantáziájából születtek, vagy az antik írók téves értelmezése miatt keletkeztek.
Dutert a többek által átvett rekonstrukciójában az Augustus-forumot a tengelyében vezetett útvonallal és kapuval kapcsolja össze Caesaréval. Traianus forumát a főtengelyében vezetett oszlopsoros úttal köti össze az Augustus-forummal; az Augustus-, Nerva- és Vespasianus-forumokat egymáshoz kapcsolja.

Borrmann" ugyancsak összenyitja Caesar forumát Augustuséval és ez utóbbit Traianuséval. Gantner ennek a rekonstrukciónak alapján jut a római építészet téralakítási képességét hamis megvilágításba helyező következtetésére: „ ... a császárforumok ritmikus rendben vannak egymás mellé helyezve és egymáshoz perspektivikusan vannak kapcsolva, úgy, hogyha valaki az Augustus-forumon a nagy axisban állt, már messziről az összes kapun át a Traianus-oszlopot látta, mely átvezetett ennek a nagy komplexumnak lezárásához, a Traianus-templomhoz".
Ezzel szemben a forumok nem következnek „ritmikus sorrendben", nincsenek egymáshoz „perspektivikusan kapcsolva", és nem lehetett a Traianus-oszlopot az Augustus-forumról látni, mert azt részben a magas körítőfal, részben a magas Basilica Ulpia takarta el. Gantner tehát egy helytelen alaprajzból indult ki, és a felépítmények magasságát figyelmen kívül hagyva tévedett a térkapcsolás kérdésében.

A Bunsen és társai által közölt rekonstrukció tartalmazza a legtöbb és legnagyobb tévedést. Caesar forumát Nerváétól délre helyezi, tévesen értelmezve Ovidius szavait (Trist. III. 1.) valamint Pliniust (Hist. nat. VI. 86.), és Dionysiust (II. 114. 2.).
A Tor deConti pincéjében talált falmaradványokat Venus Genetrix templomának véli, ezért úgy tartja, hogy a Caesar-forum egészen idáig ért. Külön Nerva- és külön Transitorium-forumot ábrázol, de a Vespasianus-forumot nem ismeri. Az Augustus-forum elé tabernákat helyez és főtengelyébe utat nyit a Forum Romanum felől.

A Basilica Ulpia elé, tőle délre helyezi Traianus templomát és az oszloptól északra Hadrianusét. Az egyes forumok zártságát azonban helyesen ismeri fel, azokat nem kapcsolja össze. A magas határoló falak szerepét a tűzvédelemben látja, idézi Tacitust, aki szerint a Nero alatti hatalmas tűzvész e falak miatt nem terjedt ki a forumokra (111.12. p. 143.).

Az egyes forumoknál az areát kisméretűnek ábrázolja, annyira, hogy azt a szabadon álló templom szinte betölti, amit ezzel indokol: „Teljesen alaptalan az a hit, hogy a Forum Romanum üres areája a többi forumon is megvolt. Ez a szabad area csak azoknál a forumoknál van meg, melyek piac és népgyűlés számára szolgáltak.
A császár-forumoknál ez céltalan lett volna, mert ezekről mind a piac, mind a népgyűlés ki volt tiltva ... Éppen emiatt egy ilyen üres tér a legkényelmetlenebb volna a világon, mert egy nagy, befedetlen tér Rómában a napsütés miatt a legrosszabb, amit csak el lehet képzelni egy kereskedelmet szolgáló tér részére ... így jött létre az az elrendezés, amit Caesar nagy szelleme népének kigondolt." (II./2. p. 145.) Ez a vélemény megfosztja Rómát a tágas napsütötte terektől, melyek oly monumentális rálátást biztosítottak a tér fő mondanivalójára, a templomra.

Canina a fenti rekonstrukció közlése után tíz évvel, 1848-ban adja ki hatalmas munkájában az antik Róma térképét. A császár-forumok rekonstruált alaprajza ma már nem felel meg minden részletében a valós helyzetnek, de a legjobban közelíti meg azt.
A forumokat csaknem helyesen sorolja egymás mellé, a Caesar- és Vespasianus-forum mérete nem helyes, a forumokat csak kisebb méretű kapukkal kapcsolja egymáshoz, ellentétben szövegével, mely szerint „Augustus és Caesar foruma összeköttetésben állott egymással oly módon, hogy szinte egy forumot alkotott". A Caesar-forumot a Forum Romanummal félköríves vestibulum-mal köti össze, melynek létezését a felette levő házak helyzetével indokolja (o. c. p. 241.). A Venus Genetrix templomot helyesen az area végébe helyezi.
Kiepert-Hülsen helyszínrajza a legjobb az 1932. évi feltárás előttiek közül. Jól helyezi el a forumo-kat, nem kapcsolja ezeket össze. Az Augustus- és Caesar-forum közé egy tabernasort jelöl.

romaikor_kep



A szabad terek összekapcsolásának hiánya nemcsak a római császár-forumokra, hanem az egész római építészetre is jellemző. Vizsgáljuk meg azokat a téralakításokat, melyek a fenti tételemet megcáfolni látszanak.
Gerasa: Artemis-templom a várost kelet-nyugati irányban átszelő főút végében épült. Az út egy hídra vezet, ahonnan lépcsőzeten jutunk fel a cardóra, melyhez íves kis térrel csatlakozik. A cardo túlsó oldalát is porticus szegélyezi, és erre nyílik egy sor taberna. Ennek közepén van a főkapu, ahonnan lépcső vezet fel az első udvarba, melynek egész nyugati oldalát lépcsőzet foglalja el. Ez vezet fel a külső porticushoz, mely mögött terül el a hatalmas temenosz, rajta Artemis szabadon álló peripterosz templomával.
A temenosz minden oldalán porticus vonul. Ebben a nagyszabású együttesben három teret találunk egy tengelyre felfűzve: a kicsi íves tér, az előudvar és végül a temenosz.

Baalbek: Jupiter-templom. A római építészet „barokk" jellege nemcsak az egyes épületek kialakításában, hanem a terek elrendezésében is megnyilvánul. A templom előtt két tér van egy tengelyen, előttük keresztirányban porticus, melyhez hatalmas lépcsőzet vezet fel. Innen háromnyílású kapun keresztül jutunk a szabályos hatszög alaprajzú előudvarba, melynek négy oldalát oszlopsorral zárt helyiségek, mind a hat oldalát pedig porticus szegélyezi.
Ebből az élőudvarból hatalmas kapuzat vezet a temenoszba, melynek határfalánál az előudvaréhoz hasonló helyiségek és porticus csatlakozik. A hatalmas dipterosz templom csak lépcsőzetével és főhomlokzatával áll a temenoszon, a többi homlokzatát csak szűk tér övezi. Az elrendezés tudatosan törekszik arra, hogy az egy tengelyre felfűzött különböző építmények során áthaladót fokozatosan mind nagyobb élmény érje. A két teret azonban vastag fal és két oldalán egy-egy porticus választja el egymástól, ezek térhatása időben eltolódva, csak egymás után bukkan fel mint látvány, a két tér nem kapcsolódik eléggé egymáshoz.
Ebből a szempontból hibás Fletcher rekonstrukciója, mely madártávlatban ábrázolja a Jupiter-templom tér-rendszerét. E rajzon mindkét udvarról hiányzik a porticus és a két tér között nincs fal, a terek egymásba ömlenek. Hasonló Frauberger helyszínrajza is. Mindkét rekonstrukció - ha helyes volna - megcáfolná a római térművészetről eddig mondott szavaimat.
Brescia forumáról az Ullmann által készített rekonstrukció az egyetlen, mely az egy főtengelyben sorakozó tereket határozottan és tudatosan ömleszti össze. A szélesen nyitott főbejárat az első térbe vezet, melynek tengelye merőleges az együttes hossztengelyére, két vége félköríves, a tér közepén szabadon áll a curia. Ez a tér egybenyílik a második nagy térrel, a forum areájával, mely hosszúkás, szabályos derékszögű négyszög, két hosszoldalán porticusszal és tabernasorral.

A harmadik tér ismét keresztben fekszik, falai mentén golyvázott oszlopsor. Az udvarról indul az óriási lépcsőzet a háromcellás Vespasianus-templomhoz, melynél a középső cella előtti pronaosz erősen előreugorva a forum hossztengelyét hangsúlyozza. Bár a ténylegesen feltárt maradványok eléggé kisszámúak és egymástól távol esnek, mégis a rekonstrukció meggyőző, és a római építészet egyetlen olyan forumát adja, melyen négy, más-más alakú tér kapcsolódik egymásba.

Timgad keleti vásárcsarnoka érdekes és kivételes példát nyújt a térkapcsolásra. A decumanust szegélyező exedrán át jutunk az épületbe,- melynek két udvara félköríves, és úgy kapcsolódik egymásba, hogy közöttük fedett rész keletkezik. A tabernák részben a decumanusból, részben az udvarokból nyílnak. A két félkör metsződésénél, a bejárattal szemben van a fali fontana.
A két félkör egymásba kapcsolása tudatos és szellemes építészeti gondolat. Boeswilwald az épület korát, mivel az egy szabályos insulánál nagyobb területet foglal el, a város alapításánál (Traianus) későbbre teszi; a magam részéről Hadrianus korát gondolom.

A múlt századi szerzők szerint a római császárfórumok a város északi és déli, valamint a keleti és nyugati részét kötötték össze, de Nerva forumának kivételével nem volt rajtuk átmenő forgalom. Az 1930. évi feltárás ezt a kérdést tisztázta. A Via dei Fori Imperiali alatti, még feltáratlan részek miatt, a Caesar-forum és az Augustus-forum között, valamint a Basilica Argentaria és a Traianus-forum között nem annyira az ásatások eredményei, mint inkább feltételezés alapján készült a helyszínrajz.
A kérdést eldöntené, ha a Via dei Fori Imperiali alatti területet is feltárnák, és az úttestet felüljárón vezetve, ezt a részt is bejárhatóvá tennék. Csak a Nerva-forum travertin talajburkolatán találunk mély kocsikerék bevágást, ami bizonyítja az itteni sűrű kocsi-közlekedést, amit még a Minerva-templom sem akadályozott meg.

A többi forumon ilyen nyomokat nem találunk, mert a lépcsők, valamint a keresztben álló épületek a kocsi-közlekedést nem is tették lehetővé. Az észak-déli forgalom a forumok határfalán kívüli utakon bonyolódott le. A Caesar-forumon sem volt átmenő kocsi-forgalom, erre a célra a tőle nyugatra haladó Clivus Argentarius szolgált.
A császár-forumoknál nem az átmenő városi közlekedés biztosítása volt a cél, hanem az, hogy a forum minél méltóbban tükrözze építtetője hatalmát, az isteni császárt szolgálták, nem a polgárokat. Ezért lettek ezek a forumok mások, mint a görög demokrácia által teremtett agorák.


Forrás: Bardon Alfréd - A Caesar-Fórum Rómában - Akadémiai Kiadó Budapest 1990