logo

XXVIII Novembris AD

A Forum Romanum (Róma legtekintélyesebb foruma)

Róma legtekintélyesebb foruma nem egységes terv szerint jött létre, hanem évszázados fejlődés eredményeként, a város terepviszonyai és növekvő igényei szerint. Fejlődésének vizsgálata a római építészet téralakítása és a szabálytalan útrendszerű városok kialakulásának szempontjából tanulságos.
Eredete a mondák világába nyúlik vissza. Az i. e. VI. században még nem alakulhatott ki, mert a területén talált sírok ebből az időből valók, pedig már ebben a korban is tilos volt a város lakott területén belül temetkezni. Az i. e. V. században keletkezhettek az első épületek, melyek kitűzték a forum helyét. Két fő szerepe volt ekkor: a kereskedelem (piac) a mai area helyén és a politikai élet a comitium területén. A város fő útvonalai ide futottak be. Az egész birodalmat behálózó konzuli utak szállították - mint lüktető erek a vért - az élet minden megnyilvánulását ide, a birodalom szívébe.

A „milliarium aureum", bronzzal borított márványoszlop volt ezeknek az utaknak a kezdőpontja, ettől mérték a távolságokat. A comitium körüli profán épületek megközelítően négyszögű területet zártak közre. Az area szabálytalan, hosszúkás területe körül templomok és árusító helyek sorakoztak. Az i. e. IV. században kitiltották a henteseket az areáról, helyükbe ékszerészek, bankárok költöztek.

Az i. e. 272-149. év között tartottak első ízben népgyűlést az areán, mert a comitium már szűknek bizonyult erre a célra. Az area tehát ettől kezdve a politikai életnek is színhelye. Az i. e. IV. századtól a nép szórakoztatására játékokat rendeztek az areán. Némely nagyobb ünnepség alkalmából, pl. i. e. 207-ben, ponyvával fedik be. Cato lávakővel, Sulla travertinnal burkoltatja be az areát.

A Forum Romanum szerepe a köztársaság végére teljesen kifejlődik: színhelye a politikai, közigazgatási, vallási, igazságszolgáltatási tevékenységnek, a fontosabb temetési szertartásoknak, a könyv-, az ékszer-, a pénzváltó-kereskedelemnek és a nép szórakoztatásának, azaz Róma életének központja volt, anélkül, hogy méltó és egységes architektonikus kerete lett volna.

romaikor_kep



A Forum Romanumon a tér egységes építészeti kialakítását első ízben Caesar korában láthatjuk, aki az area két hosszoldalán egy-egy nagy épületet emelt, a régi Basilica Fulvia helyén a Basilica Aemiliát, vele szemben a Basilica Juliát. Mindkettőnek íves-pilléres, a Tabulariuméval megegyező architektúrát ad, és így, írja Jordan, „egységes és monumentális keretet kapott a forum". Bármennyire is tetszetős ez az elmélet, amit tőle sokan mások is átvettek, pl. Borrmann, nem tudom elfogadni, mert a Tabularium mint térzáró elem nem játszott szerepet a két basilica építésénél, mert messze és magasabban van a két épülettől, a Basilica Aemilia északi végétől a távolság 130 m, a szintkülönbség kb. 20 m.

A basilicák architektúrája nem a forum és a Tabularium építészeti összhangja érdekében készült, hanem mert ez az architektonikus rendszer elterjedt, pl. Pompeius színháza, a Saepta Julia. Caesar nem a Tabulariumig terjedő forumot létesített, csak az area két oldalát zárta le. Azzal, hogy megépítette a rostrumot, csak alaprajzilag tette zártabbá az areát, mert a rostrum magassága miatt ezt a zártságot térben nem érzékeltette. A Caesar által három oldalról lezárt areának negyedik, keleti oldalát Augustus építi be a Templum Divi Juliivel.

Az area zártságát teljesebbé teszi az oda befutó utak torkolatának elépítése: a Templum Divi Julii két oldalán, a Vicus Jugarius végénél Tiberius diadalívével, a Vicus Argentariusnál Septimius Severus diadalívéve1. Mindezek az építkezések azonban nem tudták kellően biztosítani a Forum Romanum építészeti egységét, a környező épületek elszakadtak egymástól, más-más irányba fordultak. Ezen csak Pompeii mintájára körbefutó porticus tudott volna segíteni. A Forum Romanum megjelenését sok távlati rekonstrukció iparkodik szemléltetni, nem ragaszkodva mindig a maradványok által igazolt állapothoz.



Forrás: Bardon Alfréd - A Caesar-Fórum Rómában - Akadémiai Kiadó Budapest 1990