logo

XXVIII Novembris AD

A forum kialakítása

A császári kortól kezdve a forum kialakításánál az axialitás, a szimmetria tudatos építészeti törekvés eredménye. A forum areája nem olyan következetesen beépítetlen, mint a görög agoráé. Rendszerint ráépítenek a főtengelyben templomot, pl. Róma: császár-forumok; Ostia; Pompeii; Gigthi; Brescia. Ugyanez jellemzi a templom és a temenosz viszonyát is. A templom kialakításánál az axialitás elve érvényesül.
A görög peripterosszal szemben a főhomlokzatot lényegesen hangsúlyosabbá teszi a többi homlokzatnál a csak itt lévő lépcsőzet, az ennek széles pofafalaira helyezett szobrok és a lépcsőbe beiktatott podium az oltárral. Még a körperipterosz templomoknál is lépcsőzet hangsúlyozza a Augustus és Traianus forumánál a két hosszoldalt egy-egy hatalmas exedra töri meg, úgy, hogy a porticus oszlopsora előttük megszakítás nélkül végighalad, a Traianus-forum bejárati oldala enyhén íves. Duggában a Dea Coelestis-templom temenosza félkörű, a peripterosz templom főhomlokzata a félkörív átmérőjén áll, a porticus keresztboltozatokkal fedett. Ennek a kivételes elrendezésnek Petroni professzor abban véli magyarázatát, hogy a félkörű temenosz a fogyó holdat, az istennő szimbólumát jelenti.

A szabályos négyszögű areák nem felelnek meg minden esetben Vitruvius előírásának (V.1.), mely szerint a rövid- és a hosszoldal aránya 2:3 legyen. Találunk ennél hosszabb, rövidebb, de csaknem négyzetes alakú areát is. Nem tudni, hogy Vitruvius ezt az arányt a maga részéről vélte-e a legjobbnak, vagy pedig az akkor már meglévő forumok alapján leszűrt tapasztalatból merítette-e. Könyve megírásakor már megvolt a Pompeii forum, melynek aránya 1 : 4, megvolt Caesar foruma, melynek aránya 1 : 2,5.

Vitruvius azt írja az aránnyal kapcsolatban, hogy ezáltal lesz a forum a legalkalmasabb gladiátori játékok megrendezésére. Ez az érvelés azért nem fogadható el, mert már Vitruvius idejében főtengelyt, pl. Pergamon: Aesculapius, Baalbek: Kis templom. A görögös peripterosz mind a négy oldalon körülfutó lépcsőzettel, ritkán fordul elő, legnagyobb szabású példája Róma: Venus és Roma temploma. Az axialitás középületeknél is, például a fürdőknél, a kompozíció alapját alkotja. Trierben a császári fürdő alaprajzában az erősen hangsúlyozott főtengelyre négy melléktengely helyezkedik.

A városalaprajzban a tengelyeket az útkereszt adja, porticusaik jelentőségüket emelik. Timgadban az útkeresztet metsző mellékutaknál megszakad a porticus oszlopsora, de Pompeii forumánál az utak torkolatánál megszakítás nélkül halad át az oszlop-sor.
A forum areája csaknem mindig hosszúkás négyszög, megengedve kisebb méreteltéréseket. Timgad forumánál például az area egyik oldala 51 m, a vele szemben lévő oldal csak 49 m. A szabályos négyszögtől eltérő area kivételesnek mondható, pl. Thiblis, ahol az area trapéz alaprajzú.ls Ez a szabály a temenoszoknál is érvényesül, pl. Timgadban az egykori castrumon kívül eső Genius-templom temenosza szabálytalan trapéz, Pompeiiben a forum melletti Saturnus-templom temenoszának csak a bejárati fala ferde. Íves alaprajzú forumot Gerasábanlb (Transzjordánia) találunk, ahol a cardo déli végénél parabola alakú a forum, porticusszal övezve: nem tekinthető azonban valódi forumnak, nincsenek középületei és dél felől nem zárt.
Antinoéban (Egyiptom) a Hadrianus-diadalívtől négysoros kolonnád fut a Nílus felé, íves teret alkotva, közepén oszloppal, a római Szent Péter tér előképének a forumoknak más volt a rendeltetésük, tehát kialakításuknál az, hogy néha bizonyos játékokat is rendeztek rajtuk, nem lehetett elsődleges szempont.

A forum minden oldalát körülépítették és két vagy több oldalát porticus-szal szegélyezték. A porticus a görög sztoához hasonló, oszlopos, fedett folyosó, míg azonban a sztoa sokszor kéthajós és néha emeletes, addig a porticus egyhajós és rendszerint földszintes. A porticus padlója az areánál egy-két lépcsőfokkal magasabb, kivétel Cambodunum, ahol a porticus padlója az area felett egy méter magasan van.
Ha a porticus nem fut végig mind a négy oldalon, akkor a szabadon maradó oldalt valamely középület, pl. basilica zárja le, pl. Veleja; Calleva; Róma, Traianus foruma. Sufetula forumának egyik oldalát három templom zárja le, ezek főhomlokzatán lévő oszlopok mintegy porticust alkotnak. Rómában Caesar, Augustus és Traianus forumánál a két hosszoldalon porticus fut, de ide sorolható Nerva foruma is, melynél a nagyon keskeny area hosszoldala mentén nem fért el a porticus, csak ennek csökevénye, egy sor oszlop, mely így nem gyakorlati, hanem csak díszítő szerepet töltött be. Vespasianus forumát három oldalon porticus, a negyediken fal határolja.

romaikor_kep



A görög agorát általában csak sztoák határolták (Priéné, Milétosz, Magnésia, Ephesos), a római forumot több, különféle rendeltetésű és nagyságú középület vette körül, melyeket egységes keretbe foglalt az utólag épített porticus. Ezt a folyamatot Pompeii forumán figyelhetjük meg. Az areát az épületek kezdetben szabálytalan, tört vonalban zárták közre. Az i. e. II. század vége felé építik fel a porticust, mely az areát szabályos négyszögbe foglalja, áthaladva a bekötő utak torkolata előtt is. Létrejött ezáltal az első római kori jellegzetes forum: négyszögű area, körülfutó porticus-szal.
Vitruvius szerint a porticus egyemeletes azért, hogy a gladiátori játékok nézőit itt lehessen elhelyezni. Az emeletes porticus azonban csak kivételesen fordul elő, pl. Pompeii forumán, és Konstantinápolyban a késő császári korban épült porticusok-nál.

Vitruvius szerint a forumot környező épületek a basilica, a kincstár, a börtön és a curia. Ezek egy részét megtaláljuk a forumoknál, de gyakran előfordul a taberna és a templom is. A tabernák legtöbbször kereskedelmi célt szolgáló helyiségek, egyforma nagyok, fedettek, egymás mellett zárt sorban épültek.
Tabernák vannak azokon a forumokon is, ahol a város más részében vásárcsarnok is van. Ekkor a forum tabernái valószínűleg nem piaci áruk, hanem ékszer, könyv eladására, azaz finomabb kereskedelem és közigazgatási célokra szolgáltak. Rómában a császár-forumok közül csak Caesar forumán vannak tabernák, Traianus foruma közvetlen közelében van vásárcsarnok, de nem tartozik a forum épületeihez. Pompeii forumánál nincsenek tabernák. A templom csaknem minden forumnál megtalálható. Timgad-ban a templom nagyon kicsi és nincs tengelyben. Nincs templom Cilurnum , Calleva és Vetera forumán.

A forumok, miként a görög agorák, főleg befelé, az area felé voltak architektonikus hangsúllyal kiképezve, hasonlóan az egyszerű külsejű magánházakhoz, melyeknél a lakóhelyiségek az atrium felé voltak nyitottak. A porticus az areát mint egy nagy atriumot veszi körül.

A római császár-forumok igen gazdag, monumentális belső kiképzését rideg, csupasz, magas kőfalak zárták el még egymástól is. Van olyan forum, ahol a porticus a külsőn is jelentkezik, pl. Veleja forumának a bejárati oldalán, ahol az amfiprosztilosz templom külső oszlopai a porticus oszlopaival vannak egy sorban. Calleva foruma mind a négy külső oldalán kapott. porticust, amit csak a basilica kiálló apszisai szakítanak meg.


Forrás: Bardon Alfréd - A Caesar-Fórum Rómában - Akadémiai Kiadó Budapest 1990