logo

V December AD

Casa Augusti - Augustus háza

Augustus házának magja Cicero nagy ellenfele, a híres szónok, Hortensius Hortalus villája volt. Ezt a környező épületek felvásárlásával bővítették. Politikai okokból nem épített komoly méretű, fényűző palotát, de freskódíszei elegáns és ugyanakkor úri lak képzetét keltik.

A villa két részből állt: az egyik hivatali ügy-intézésre szolgált, a másikban pedig a minden-napi élet eseményei zajlottak.

A ház maga két szintet foglalt el. Az észak-nyugati rész volt a magánlakosztály, amiben igen szerény helyiségek találhatók. A szobákat, miután pontos funkciójukat meghatározni nem lehetett, az őket díszítő festmények motívumairól nevezték el: pl. "a maszkok terme", vagy a "füzéres szoba".

A „maszkok terme” bonyolult festészeti ornamentikáját groteszknek ható színházi maszkok ihlették.

A „füzéres szoba” finom díszítményén visszaköszön egy, a Livia-házában is fellehető motívum, a növényekből font füzér. Itt vékony pilaszterek között függő, fenyőgallyakból lazán font füzérek sora díszíti a szobát.

Az északkeleti, Apollo templomhoz közel eső részen voltak a hivatali helyiségek. Itt két könyvtárat is elhelyeztek, a szokásnak megfelelően egyikben görög, a másikban latin nyelvű tekercseket őriztek. Ezek közül az egyik, az ún. „fekete szoba” volt.

Díszítésében kiemelkedik az ún. „perspektivikus szoba”, melynek freskói egy kétszintes épület perspektivikus illúzióját keltik.

A délnyugati részen egy nagy terem található. Ennek díszei az oszlopokon kívűl a stukkó borította bolto-zat, illetve az intarziás padlóburkolat volt. A falakon alakokat és maszkokat közrefogó architektonikus díszítés jelenik meg.

A cubiculum volt az épület legelegánsabb szobája. Ezt, mint „Augustus dolgozószobáját” szokták emlegetni. A kis szobát gazdag ornamentikájú freskó díszíti, amin alakos képek, frízek és festett táblák váltakoznak. A vörös, sárga és fekete alapszínekben pompázó falak kiemelik a többi helyiség közül.

A ház 1961 óta folyó ásatásai egy alacsonyabban fekvő teraszt is fel-tártak, ami alányúlik az Apollo-templom podiuma alá. Ez alátámasztja azokat az írott forrásokat, amik azt mesélik, hogy Octavianus a templomot saját házának azon a helyén alapozta meg, amibe belecsapott a villám, s a prodigiummal megjelölt helyet vallásos célokra fordította.

Eredetileg az épület Livia-házának a kettőt elválasztó út túloldalán álló alsó teraszához csatlakozott úgy, hogy a kettő közötti utat elfoglalták. Később, a domitianusi építkezésekkor az al-só teraszt a szoba falánál leválasztották az épületről és egy másik, a domboldalon magasabban fekvő alsó teraszt építettek. Ekkor a szobák egy része az Apollón templom podiumának szintje alá került, feltöltötték őket, s így lett lehetséges, hogy több Augustus előtti korból származó freskót megőrizzenek az utókor számára.



T. Horváth Ágnes