logo

V December AD

Prostitúció.

Az ókori római városok szinte mindegyike – így valószínűleg az Erdélyben létrejött római városok is – rendelkeztek bordélyházakkal. Ezek többsége legálisan, az aedilis által bejegyzett engedéllyel működtek, ahol a meretrix (a „prostituált”) dolgozhatott. Pompeii alighanem a legszemléletesebb példája a prostitúció hétköznapjainak: közel száz prostituált – férfi és nő egyaránt – ismert névről, szolgáltatásairól, „képességeiről” és még szerény áraikról is, de ikonográfiai ábrázolásokban sem szerénykedtek.

Bár a prostitúció legalizált volt, szigorú szabályok voltak érvényben ennek mikéntjéről: római állampolgár nem lehetett prostituált, házasságban élő nő vagy férfinek nem volt szabad prostituálttal hálni. A meretrix sajátos tógával (toga mulieris) rendelkezett, amely nagyon hasonlított az egykori köztársaság-kori toga virilisre. Teljesen meztelenül ritkán látunk ábrázolásokon nőket, legtöbbször egy melltartó-szerű sávot hagytak magukon.

A prostituáltak életének tragédiájába enged betekintést az angliai Yewden Villa (Hambleden) ahol 1912-ben egy bordélyházhoz közel több tucat csecsemő tömegsírjára bukkantak. A régészek feltételezése szerint, a kéjhölgyeknek meg kellett ölniük gyermekeiket.



T. Szabó Csaba