logo

I December AD

Ágyasok és fiúszeretők

Rómában a monogámia az elfogadott rend, de tudomásul vették a poligámiát is. Sok római házban élt együtt a hivatalos feleség és egy vagy több ágyas. Az ágyas lehetett tényleges vagy felszabadított rabszolga, és státusa szinte legálisnak mondható. De csak tizenkét éven felüli lehetett, és olyan csoportba kellett tartoznia, amelynek nőtagjai nem házasodhattak össze igazi római polgárral. Világra hozott gyerekeit viszont nem törvényesíthette.
Előfordult, hogy a pater familias egy-egy ágyassal egészen élete végéig fenntartotta kapcsolatát, és ágyasain kívül még futó kalandokba is keveredhetett a házában dolgozó rabszolganőkkel. A hivatalos feleség nem ellenezte ezeket a - szolgáló lányokkal folytatott - viszonyokat, sőt, időnként még támogatta is.

romaikor_kep



A római polgár számára az sem volt szégyellnivaló, ha vonzalmat érzett egy „édes fiúcska”, vagyis valamelyik hosszú hajú kis rabszolgája iránt (a hosszú haj „szakmai” jelnek számított).

A római törvények szigorúan tiltották a szabadnak született gyermekek elleni támadást, de nagyon is megértők voltak a pederaszta szerelemmel kapcsolatosan, így például a fiatal rabszolga, a kis puer delicatus nyugodtan kísérgethette a nyilvánosság előtt gazdáját. Őt a legális gyermekekhez hasonló bánásmódban részesítették egészen pubertás koráig, vagyis addig, ameddig teste meg nem változott. Ugyanakkor a rómaiak - szemben a görögökkel - elítélték a két szabad férfi közötti szerelmet.