logo

XXI Novembris AD

Történelmi háttér.

Az erődrendszer építés történelmi hátterének vizsgálatához és datálásához három lehetőséget vizsgáljunk meg, mely szerint az építés időpontja:


1) Domitianus uralkodására esik (81-96), - az építés terminus post quemje Domitianus korában határozottan előtérbe kerül a barbár kérdés rendezése a dunai limes mentén, amit a 88–93 között folytatott kvád- markomann-szarmata háború jelez, és aminek súlyosságát mutatja az a tény is, hogy egy egész legio (a XXI Rapax) esik el a szarmata fronton. Ennek ellenére a birodalom érdeke és lehetőségei még kevésbé igényelték a barbaricumba telepítendő erődrendszert és állandó katonai jelenlétet, sokkal inkább a limes kiépítését a Duna mentén és a legiok táborainak áthelyezését a limeshez.


2) Traianus (98-117) és Hadrianus (117-138) uralkodására tehető
A birodalom Traianus idején éri el legnagyobb kiterjedését, több provinciával gyarapodik, ekkor jön létre Dacia, mint a viszonylag rövid életű –mélyen a barbaricumba nyúló-tartomány is. A Traianus által adoptált Hadrianus merőben más – a birodalom lehetőségeit jobban számba vevő, reálisabbnak tűnő- politikát folytat, feladja Traianus több keleti hódítását, és inkább a meglévő határok stabilizálására törekszik, és nem az expanzív terjeszkedésre. Ekkor építik meg Britannia északi határaként a Hadrianus falat a kelták ellen. Bár a traianusi-hadrianusi időszakban –Pannonia és Dacia provincia közötti kereskedelem biztosítására – létesülhettek erődök a limesen túl, mégis ennek kicsi a valószínűsége, pontosan a hadrianusi stabilizáló politikára gondolva.


3) Antoninus Pius (138-161) és Marcus Aurelius (161-180) korára esik-az építés terminus ante quemje
A barbaricumi erődrendszer létrejöttének legvalószínűbb időszaka pont az a politikai-stratégiai kontinuitás, amely Antoninus Pius és Marcus Aurelius nevével fémjelzett. Tudjuk, hogy Marcus egy ideig együtt gyakorolta a kormányzást az őt adoptáló Piussal, teljes egyetértésben és mélységes tisztelettel.
Ez a tisztelet egyértelműen és minden kétséget kizáróan tükröződik a hadvezér és filozófus császár ”Elmélkedések” című, a kvádok ellen viselt csaták szüneteiben írt művében, így feltételezhetjük, hogy a piusi katona-politikai elképzelések továbbvitelére törekedett Marcus.
Történelmi tény, hogy Pius idejében már létrejöttek a Pannoniat és Daciat összekötő kereskedelmi és hadiutak, ahol a császári postaszolgálat, kereskedelmi karavánok haladtak, aminek egyértelmű bizonyítéka ”az a bizonyos római őrtorony a mai Szeged táján..” és ahol egy előkerült feliratos kövön olvasható: ”hicul/..rum/mercato/..vi” Ezzel a felirattal a császári futárposta parancsnokát tisztelték meg a kereskedők.

”Antonius Pius a kvád győzelem után megépítette a szegedi erődöt és úgy látta: nagyon helyes római őrséget tartani bent a barbaricumban.”

”Dacia felé a Maros vonalon is mindenütt őrtornyok biztosították a római kereskedők és hivatalnokok békés és biztonságos utazását.”

A piusi politika folytatásaként értelmezhetjük, hogy –amint azt antik auktor forrásokból tudjuk - Marcus a szarmata szállásterület pacifikálása céljából létre akarta hozni Sarmatia provinciát (a germánok szállásterületén pedig Marcomanniat), ezzel véglegesen lezárva a két nép ”befogadását” a birodalomba. Váratlan halála 180-ban megakadályozta terve befejezését, de ennek a tervnek a megkezdéseként - vélhetően már Piussal együtt kigondolt - tekinthetjük a barbaricumi építkezéseket, amennyiben az igazoló régészeti feltárások az Antoninusok korabeli objektumokat igazolnak.
A provinciák megalakítása minden esetben a katonai erőfölény kiharcolásával és ennek folyamatos demonstrálásával történt, így merész, de nem kizárható feltételezés, hogy a Hatvan –Jászberény-Szolnok erődítményvonal ennek az elképzelésnek az első lépései voltak.

”Messze fönt északon volt a II. tartalék legionak egy különítménye, és általában a mai Szlovákia területén-mélyen a kvádok földjén - több helyen is volt római őrállomás” (pld. Trencsénnél 850 afrikai katona 179-180 között).
Természetesen elvi lehetősége megvan annak is, hogy az erődrendszer a III., esetleg a IV. században épülhetett (pld. a Valentinianus általi limes erődítési munkák részeként), azonban ez már nem egy defenzívába szorult, haláltusáját vívó birodalom ismérve. Elég, ha csak Valentinianus halálának körülményeire gondolunk (ekkor már lehetetlen lett volna kvád és szarmata földön állandó erődöket építeni, az erre irányuló kísérlet a barbárok heves ellenállásába ütközött!)



Tokai János

Forrás
http://gladius.org.hu/publikaciok.htm
..