logo

XXI Novembris AD

Margit-sziget

A Margit-szigeten a kutatás több római erődítést is feltételez. Egy őrtornyot a sziget északi végén, egy kikötőerődöt a keleti parton és egy újabb őrtornyot a sziget déli végén. Említéseket találunk még római kori temetőről, feliratokról és érmekről is.

A Margit-sziget északi csúcsán a középkorban az esztergomi érsek vára állt. Erről az épületről keveset tudunk. 1959-ben már csak elmosódott falalapozásokat lehetett megfigyelni. Török János feltételezte először, hogy a rómaiak megerősíthették ezt a pontot. Őt követte ebben a kérdésben Osváth Gyula, noha már ekkor megfogalmazódtak ellentétes vélemények is. Egy másodlagos beépítésből származó feliratot, valamint egy másik leletet ismerünk innen, amelyet Kubinyi Ferenc rómainak gondolt, de leírása alapján ma már biztosan középkori kályhacsempeként azonosíthatjuk.
Nagy L. Zsigmondy Gusztáv 1868-as jegyzőkönyvére hivatkozva említi, hogy az érseki vár elhordásakor egy kerek torony maradványa került elő. Zsigmondy jegyzőkönyvét nem ismerjük, és lehet, hogy a hivatkozás is téves, mert másutt Nagy L. már Rómer jegyzőkönyvére hivatkozik, amelyben viszont nem szerepel kerek torony. Feltehetően Zsigmondy készítette a Margit-szigetről azt a felmérést, amely a KÖH Tervtárában található. Ezen a felmérésen a sziget északi végén nincsenek jelölve romok, csak egy kisebb domb látható.

Nagy L. szerint ez az őrtorony a Rákos-patak melletti erődöt a jobb parttal összekötő római híd biztosítására szolgált volna. Hogy erre valóban szükség volt-e, arra a feltételezett római híd Hajógyári-szigetre és az óbudai oldalra eső nyomainak esetleges előkerülése adhat választ, régészeti nyoma azonban ennek az őrtoronynak sincs. Ha elő is került itt valaha egy kerek alaprajzú épület, az az érseki vár tornya lehetett.

A kikötőerődöt szintén Zsigmondy Gusztáv vázlatára hivatkozva említi Nagy L., és a domonkos apácakolostor templomához helyezi, a Duna-partra. Feltehetően Rómer is ugyanitt, a kolostor délkeleti sarkánál rajzolt le egy Duna- parti tornyot és egy feltételesen hozzá csatlakozó falszakaszt 1864-ben. A felmérésen (a domonkos apácakolostor délkeleti sarkán) szintén jól látható, hogy a torony és a kerítőfalak a domonkos apácakolostor részei. A kolostort megelőző időszak emlékei szintén Árpád-koriak. Az újabb feltárások során, az árvízvédelmi töltés vonalában - emiatt sajnos csak részleteiben megismert - téglalap alakú épület, ettől délre egy torony és kerítésfal került elő, amely a 13. századi királyi udvarhellyel azonosítható.
Ugyanitt, a domonkos apácakolostorban kerültek elő római feliratok, érmek, szórvány római kerámiák, valamint ide lokalizálható a temető is. A római feliratok másodlagos beépítésűek, mindegyik a kolostor épületeinek falából került elő. Az érmek és a kerámiatöredékek egy vegyes korú, minden bizonnyal nem a szigetről származó feltöltésből származnak, amelyet a kolostor építőanyagaként vásárolhattak az apácák, akárcsak a feliratos köveket.
A temetőt elsőként Kubinyi Ferenc vélte rómainak, elsősorban a sírkövek alapján. Ezt már kortársai sem találták meggyőzőnek, azóta pedig tudjuk, hogy a temető újkori. Az 1686-ban, Buda visszafoglalása során a domonkos apácakolostor romjainak befedésével kialakított katonai kórház halottait temették ide.

Fontos megjegyezni, hogy a középkorban intenzíven beépített területen, a középkori királyi udvarhely, a kolostor, a kikötő építkezései során nem hagyhatták épen és szabadon az esetleges római kori emlékeket, így azokat az újkor kutatói sem láthatták. Például a Nagy L. által hivatkozott Bél Mátyás is csupán falromokról ír, de azokat nem nevezi rómaiaknak. Ahogyan Nagy L. írja 1931-ben, a kérdést csak az döntheti el, ha római kultúrréteg kerül elő a szigeten, amit az újabb kutatások cáfolnak.

A sziget eredeti déli csúcsán a középkorban a johanniták vára állt. Ez a terület ma az újkori partfeltöltések következtében a sziget délkeleti részére esik: a Margit-szigeti Casinóról (ma Holdudvar néven működik) és környékéről van szó. A johannita várról Nagy L. említi először 1946-ban, hogy római alapokra épülhetett, forrását azonban nem adja meg. A területen feltárás nem folyt, az épületről csupán a fentebbi felmérés maradt ránk. Római leletet sem ismerünk innen.55



Varga Gábor