logo

XXII Novembris AD

A Rác, Rudas és Gellért fürdők környéke (Aquincum 5., 6. és 7. burgus)

A Tabán területén, a Rác fürdő és a Duna között 1943-ban Nagy L. egy őrtorony alapozásának szakaszait találta meg, amiből kiszerkeszthetővé vált a torony délnyugati sarka. Az őrtorony a Március 15. téri erőddel szemben fekszik, és itt, a Gellért-hegy lábánál a korábbi kutatás is római kori átkelőhelyet feltételezett. Havas Sándor ettől délre, a Rudas fürdőnél említ egy hídfőt. Ezzel szemben, a pesti oldalon (Lipót utcai községi iskola, ma Ének-Zenei Általános Iskola, Váci u. 43.) figyelt meg római falakat.
Feltehetően ezért gondolta, hogy a jobb parton pont itt volt egy párja. A téves megfigyelést már Nagy L. helyesbítette, a szakirodalom azonban továbbra is számolt ezzel az őrtoronnyal. A Rudas fürdő és az Erzsébet híd között előkerült alhévízi templom tornyáról Lócsy Erzsébet feltételezte, hogy római őrtorony, a kutatás mai állása szerint azonban egy Árpád-kori kisvár lehetett.

A Gellért fürdőnél lévő őrtoronyra Nagy L. egy feliratból következtetett. Az újabb kutatások megerősítik a feltételezést. Tudjuk, hogy a markomann háborúk után felhagyott eraviscus településen kőfalú építményt és egy 2 m széles árkot létesítettek, de a kutatás kis felülete és a mélység miatt az épület alaprajzát nem ismerjük. Ez a kronológiai helyzet megegyezik a tabáni őrtoronyéval, egy rendszert alkothatott vele és a Március 15. téri erőddel.



Varga Gábor