logo

XXI Novembris AD

Campona.

Kisebb táborhely Alsó Pannoniában a Duna jobb partján.



Ismeretes az Itinerariumból s a Notitiából az utóbbi szerint a IV. században Camponában az equites Dalmatae táboroztak.

Az Itinerariumból megtudjuk, hogy a 23 római mérföldnyi útvonal közepe táján (in medio) feküdt, mely Aquincumot Matricával (Ercsi) összekötötte. A legtöbb valószinüséggel Téténynyel azonosítható, hol számos feliratos kő került napfényre. Tétényből való a CIL III 3719 mérföldmutató Kr. u. 230-ból, de mivel Tétény 9 római mérföldnél távolabb esik Aquincumtól, nem állhatott eredetileg ott, hol találták.

A feliratokból kitűnik, hogy az Tungrorum Frontoniana, mielőtt Daciába került, a II. század elején Camponában tartózkodott. A III. században pedig az alae I Thracum veteranorum sagittariorum c. R. tartotta megszállva.

Ez az alae Kr. u. 251-ben, mint a CIL III 10624 mérföldmutató tanusítja, a Camponán átvezető útat is javította. Feltalálhatók továbbá Tétényben a legio II adjutrix nyomai s valószínű, hogy Campona a beneficarii consulares stadiója is volt. A sok polgári jellegű felirat arra mutat, hogy a castrum mellett polgári telep volt, mely mint a nagyobb táborhelyek mellett megtörtént, itt is minden bizonnyal a canabákból fejlődött.

Önállósága azonban nem volt, hanem a CIL III 3402 felirat tanusága szerint Aquincumnak volt alárendelve.


Campona - Segédcsapat tábora Nagytétényben

Domitianus császár uralkodása alatt építette az első palánkszerkezetű katonai tábort az Aquincumból idehelyezett lovascsapat, az ala I Tungrorum Frontoniana. Ezt a tábort a 2. század első harmadában 178 x 200 m alapterületű kőerőd váltotta fel. Falait két-két torony erősítette, kívülről hármas árok övezte. Feltárták a principiát és még néhány egyéb épület részleteit. Nagyobb átépítésre csak a 333. évi szarmata pusztítás után került sor, amikor legyezőalakú saroktornyokat kapott, s két oldalkapuját patkó alakú tornyokkal elfalazták.

A castellumot az 5. században is használták a leletek tanúsága szerint. A tábor körüli vicus militaris a mai Nagytétény település alatt fekszik.


Forrás:
Aquincum múzeum oldala
..