logo

XXII Novembris AD

Alisca és Altinum.

Geofizikai kutatások Tolnai és Baranyai Limes szakaszom



A limes magyarországi szakaszának déli, kevéssé kutatott részén két erőd geofizikai kutatását végeztük el a Danube limes projekt keretében Szekszárd és Mohács térségében. Az őcsényi, Aliscaként azonosítható táborról a közelmúltban sikerült értékelhető légifelvételeket is készíteni, ezek jól kiegészítik a magnetométeres felmérés által adott képet.

A geofizikai felmérés képén egy többszörösen körülárkolt, ÉNy-DK-i tájolású segédcsapat-tábor keleti része tisztán kivehető. Az erődöt a keleti és a déli oldalán három árok veszi körül, az északi oldalon a part közelsége miatt azonban csak egy árkot húztak. A keleti oldalon a tábor jobboldali kapuja is azonosítható. A mérési képen nem is a kapu, hanem annak „U” alakú toronnyal a 4. században elfalazott helye látszik.
A kaputól kiindulva sötét sáv jelzi az erőd falát. Az oldalsó kapukat összekötő via principalis sávja az erőd épületeinek nyomai közt középütt vehető ki. A tábor ellenség felé néző praetoria frontja ettől északra fekszik, míg a hátsó, védettebb retentura rész délre esik.
A főkaputól a parancsnoki épület (principia) felé vivő via praetoria az erődhöz vezető mai földút meghosszabbított vonalával és a principia sejthető középtengelyével esik egybe. Az erőd északi kapuját teljesen elbontották, helyét elplanírozták.

A principia a felmért terület DNy-i részére esik, teljes felmérését a fás, cserjés növényzet akadályozta. A principia belső udvara egyértelműen azonosítható. A déli részén látható sötét folt ciszternára vagy kútra utalhat. Ezt a feltehetőleg oszlopsorral szegélyezett belső udvart három oldalról helyiségsor övezte, a csapat szentélyét és kincstárát is magában foglaló helyiség a bejárattal szemben található. A principia előterében egy, a via principiát is magában foglaló fedett csarnok, a basilica sejlik fel.
Közvetlenül a principia mögött a légifelvétel egy „L” alakú, támpillérekkel megerősített falat mutat, ami gabonatároló (horreum) lehetett. A tábor barakképületei közül a két legjobban kirajzolódó a tábor DK-i negyedében található. Egyegy ilyen barakképület 10 hálóteremből (contubernium) állt, mindegyikben 8-8 katona lakott. A barakképületek végén a század tisztjeinek nagyobb méretű körletei kaptak helyet. A keletebbi barakk É-i végén ez a szélesebb helyiség, a centurio lakrésze is kivehető.

A tábor egyetlen látszódó tornya a déli, melyet a közelmúltban készült légifelvétel szépen kirajzol. A toronynak több építési fázisa volt. Az első fázis a trapéz alakú, beugró saroktorony, amely a 2–3. századi táborok tipikus toronytípusa. Ezt a tornyot a 4. században átépítettek, a falhoz legközelebbi árkot betömve, legyező alakban nyíló, a faltól messze kiugró védművet hozva létre, amelyről egy esetleges ostrom esetén a védők a közeli falszakaszokat tűz alatt tarthatták.
A kutatás eredményeként kirajzolódott tábor a cohors I Noricorum equitata 2. százázad végére, 3. századra keltezhető, szabályos, beugró tornyokkal épült kőerődje. Ugyanakkor a pannoniai limes 4. század közepére keltezhető átépítésének nyomai is jól megfigyelhetőek a lelőhelyen. A Constantinus-dinasztia uralkodására keltezhető periódust a legyező alakú torony és az elfalazott oldalsó kapu képviseli. Ezt a későrómai erődöt a legio II adiutrix egy csapata szállta meg.

A másik felmért erőd Altinum erődje Kölked határában, melynek pontos alaprajza, kiterjedése eddig szintén ismeretlen volt a kutatás előtt. A felmérési kép egy ovális forma, nagyméretű erődöt rajzolt ki. Az erőd védőárkai a déli, délkeleti oldalon, valamint a nyugati, négyzetes, kiugró tornyokkal védett kapu előtt rajzolódnak ki. Ezt a kaput később egy patkó alakú toronnyal elfalazhatták, hasonlóan a déli oldalon feltételezhető kapuhoz.
Az erőd keleti részét a Duna elmosta. Az erőd felmért részén, a nyugati kaputól egyenlő távolságban, szimmetrikusan elhelyezkedve két nagyméretű tornyot sikerült azonosítani. A kissé trapéz alakú, szinte teljesen kiugró, íves záródású, nagyméretű tornyokhoz hasonló, bár inkább „U” alakú tornyokat Arrabona és Ulcisia Castra kései erődjeiben tártak fel korábban.

Az erőd déli részén, ahol a fal ívesen a nyugati kapu felé kezd kanyarodni, egy legyező alakú torony rajzolódott ki. Vele átellenben, a felmérési kép ÉNy-i szegletében a párja is sejthető, de sajnos itt a magnetométer által adott képet valamilyen szennyeződés zavarta meg. Ez a torony érdekes jelenség, hiszen közelebbről vizsgálva látszik, hogy egy trapéz alakú belső részből, és az ehhez csatlakozó nagyobb, legyező alakú részből áll. Ilyen átépített tornyokat a limes táborok sarkain dokumentáltak eddig, ez pedig a felmért későrómai erődben köztes toronyként áll.
A dolog lehetséges magyarázatát az erőd korábbi építési periódusaiban találhatjuk meg. E szerint az ovális erőd elődjeként egy klasszikus, négyzetes tábor állhatott itt, melynek saroktornyát először legyező formára építették át, majd ezt a tábort tovább bővítve alakították ki az ovális erődformát, a legyező alakú tornyot belefoglalva a későbbi erőd rendszerébe.

A déli falat megszakító, megközelítőleg kör alakú, kissé halványabban jelentkező toronynál az erőd falának vonala kissé megtörik. Ez a törés magyarázható azzal a későrómai erőd-építészetben megfigyelhető módszerrel, hogy először a tornyok helyét tűzik ki, majd a felépült tornyokat kötik össze falakkal, ennek eredményeként a fal vonala helyenként megtörhet.
Az erőd belsejében a magnetométeres felmérés alapján két nagyobb épületet, vagy épületegyüttest sikerült azonosítani. Az egyik a nyugati kapu mögött, a másik az erőd DNy-i részén rajzolódott ki. A felmért terület északi részén megfigyelhető széles, íves nyomok egy, a római erődöt megelőzően itt állt bronzkori földvárhoz tartozhattak. Erre a bronzkori lelőhelyre utaló leletanyag az egész római erőd területén gyűjthető.

A kutatás során előkerült monumentális erőd építésének történeti hátterében a 4. század végén, 5. század elején utolsó virágzását élő tartományi székhely, Sopianae állhat. A nagyméretű kölkedi erőd és megszálló csapata, a cuneus equitum Fortensium Valeria provincia székhelyének védelmében játszhatott kulcsszerepet.



Lóki Róbert


..