logo

XXII Novembris AD

Ad Mures.

Római erőd



Az erődöt egy légifelvétel segítségével sikerült először azonosítani, így az egyetlen védőárokkal övezett castellum nagyságát is meg lehetett határozni. Szélessége eszerint mintegy 130 m, hosszúsága pedig 175 m volt. Az utóbbi azonban nam a teljes hosszúságot adja, mivel az erőd északi sávját elmosta a Duna.

A Concó patak Dunába ömlésénél építették fel a rómaiak az auxiliaris tábort, melynek keleti falát és a tábort övező árkot az 1989-ben végzett leletmentés hozta felszínre. Az erődterületén területén nagy mennyiségben hevernek kő- és tégladarabok, egyéb apró leletek.
A téglák között bélyegesek is láthatóak (legio XIII gemina, legio XIIII gemina, legio XV Apollinaris), és ezek alapján biztosra vehető, hogy az erődöt a brigetioi legios táborral együtt Traianus uralkodása idején létesítették. A tábor egy ala számára szűk lett volna, így feltehetően a legio I adiutrix egy vexillatioja teljesített itt szolgálatot.

Az erőd környékén, de elsősorban a déli oldalon, kifejlődött a polgári település, a vicus, amelynek világos nyomai különböző régészeti leletek formájában a felszínen is megfigyelhetők. A temető a castellumtól keletre helyezkedik el, a települéről kifelé vezető limes-út mentén.
Az utóbbit az elmúlt századok során elmosták az áradások, részben a Concó-patak, de jobbára maga a Duna, amelyik ma lényegesen délebbre folyik, mint a római korban. Az is biztosnak tűnik, hogya porta decumanán keresztül déli irányba is vezetett egy út az erődből, amelynek a közelében egy kisebb falu is kifejlődött, mivel Gabler Dénes Ács nyugati szélén római település nyomaira bukkant.

Római kori kőtornyok is álltak a Duna-parton, pl.: a Lovadi-rét melletti magaslaton. A nagyközség területén is több lelet utal római korra. A Pénzásás nevű falurész azt a helyet jelöli, ahol nagy mennyiségben került elő római pénz,s a régi házak alapjaiban, falaiban is sok kőfaragványt építettek be.


Forrás:
http://www.ripapannonica.hu/magyar/kulturalis.php?id=10
..