logo

XXI Novembris AD

Belső erődök

Valeria provincia belsejében vastag falakkal és tornyokkal megerődített nagyméretű katonai támaszpontok, ún. belső erődök észak-déli irányú láncolata helyezkedett el (Környe, Tác, Ságvár, Alsóhetény-puszta)

A II. Constantinus császár idején patkó alakú oldaltornyokkal és legyező alakú saroktornyokkal felépült, majd a későbbiekben kerek tornyokkal ellátott, egymáshoz meglehetősen hasonló alaprajzú belső erődökben gyűjtötték össze a terményadót. A katonai ellátmányt innen osztották szét a limesen állomásozó katonáknak és a mozgó hadsereg katonáinak, a környező lakosság számára pedig mezőgazdasági eszközöket készítettek.
Az erődfalakba gyakran építettek be másodlagosan korábbi faragott köveket. A gazdasági épületeken kívül a legjelentősebb létesítmények az erődökben feltárt, villaszerűen kialakított, központi udvarból és azt körülvevő helyiségekből álló parancsnoki épületek voltak.

Környén, Ságváron és Alsóhetényben nagy, négyzet alakú, kerek oldaltornyos falakkal körbezárt építmények alapfalait rejti a föld. Alaprajzuk nem emlékeztet a római városokra, sokkal inkább hasonlít a katonai építményekre. Rendeltetésük sokáig vitatott volt. Az összes erődnél meglévő kerek oldaltornyok miatt nem volt kétséges, hogy ezek a 4. században épült objektumok Nagy Constantinus (306-337) uralkodási idejére - annak végére - keltezhető. Ezért katonai építkezéseknek kell tartani az erődöket.

Soproni Sándor a 4. századi igazgatási kimutatásban, a Notitia Dignitatumban felsorolt cohors parancsnokok állomáshelyével azonosította a lelőhelyeket.



Forrás: részlet A római kor interpretációjának lehetőségei a Dél-Dunántúli régióban c. munkából
Készítette a Dél - Dunántúli Örökségturisztikai Klaszter megbízásából a Resolutus Kft.