logo

XXII Novembris AD

Alsóhetény.

lovas cohors-állomáshely volt.



A védművekkel közrefogott alsóhetényi erőd a legnagyobb alapterületű a belső erődök között. Alaprajza szabálytalan négyszög, oldalai rendre: 458, 450, 472 és 499 méter.

Az alsóhetényi erőd épületei: egy négy pillérsoros horreum, egy három hajós és egy teremraktár, egy gyengébb falú gazdasági épület, karámok, „laktanya", fürdő, villaalaprajzú perisztiliumos főépület. Az ásatások eredményeként meg lehetett állapítani: a fent említett belső erődök nemcsak védműveik azonossága, hanem mind a hely kiválasztása, mind a beépítés jellege és az épületek rendeltetése tekintetében jól meghatározható, azonos típust képviselnek, tehát azonos elgondolás szerint épültek.

Az ásatások eredményeként választ lehetett kapni arra, hogy az erődökben milyen gazdasági tevékenység folyt. A horreumokban raktározott gabonából félgömb alakú, földbe vágott kemencékben sütötték a kenyeret (Fenékpuszta, Ságvár és Alsóhetény); vasfeldolgozásra, mezőgazdasági eszközök készítésére az előkerült nyersvas tömbökből és eszközökből következtethetünk. Az állatvágásokat és a húsfeldolgozást az alsóhetényi erődtől délre talált, húsfüstölő helyek bizonyítják. Az erődökben állomásozó 300-400 fos gyalogos egység a helyőrségi feladatokat látta el.

A 374-es szarmata-kvád betörés alkalmával a tartományba nyomuló ellenség a Kelet-Dunántúlt hónapokra megszállta. Ez szükségessé tette az erődök védelmi képességének a növelését. A védművek falainak megvastagításán túl ennek volt köszönhető, hogy a ságvári erőd melletti Tömlöc-hegy erőd-közeli végére őrtornyot építettek. A torony mindeddig egyedülálló felépítésű Pannoniában.
A limes menti őrtornyokhoz hasonló alapterületű, 12x12 méteres felületen az alapozás tömör kőfalazás; a legalsó helyiség szintjén a falvastagság 5 méter. Az alsóhetényi erőd alapfalaiból mintegy 600 szétdarabolt, nagyrészt márvány sírkőtöredék, egy oltártöredék és egy márványból faragott, életnagyságúnál nagyobb császárszobor töredéke került elő.

Valeria és Pannonia Prima legnagyobb szabású, tervszerű, átgondolt, 4. századi építkezései a belső erődök. Egyedül az alsóhetényi erőd oldaltornyaiba több építőanyagot falaztak be, mint amennyire a teljes dunántúli limes őrtornyainak Valentinianus-kori kőbe építéséhez szükség volt. Az erődök utánpótlási bázisok, új ellátó központok voltak, a cohors éppen csak a helyőrségi, de legkevésbé sem a védelmi feladatokat tudta ellátni.


Forrás: részlet A római kor interpretációjának lehetőségei a Dél-Dunántúli régióban c. munkából
Készítette a Dél - Dunántúli Örökségturisztikai Klaszter megbízásából a Resolutus Kft.