logo

X December AD

Bevezető (A Római Birodalom határai)

A Római Birodalom határainak definiálása nem könnyű feladat, mivel számos olyan körülmény létezik, amelyek alapján kérdésessé válhat egy-egy határszakasz hollétének megállapítása. Ezen felül a római határfelfogás is kérdéses számunkra, az egyes népekkel kötött diplomáciai megállapodások révén Róma nagy területekhez jutott, de számos esetben helyén hagyta az adott terület politikai vezetését.
Arra nincs pontos hivatkozás, hogy mennyire tekintették ezeket az államokat önállónak, vagy mennyire tekintették a Római Birodalom részeinek. De ezek a kérdések csak a modem kor emberének jelentenek fejtörést, mivel a források alapján kijelenthetjük, hogy a rómaiak minden bizonnyal tudták, hogy hol található birodalmuk határa. Olyan források, mint pl. a Notitia Dignitatum, árulkodóak lehetnek, mivel a birodalmi nyilvántartás feljegyezte, hogy az egyes létesítmények vagy a Római Birodalom területén, vagy „in barbarico”, azaz barbár területen helyezkedtek el.
A korszak kutatói számára azonban továbbra is nyitva marad a kérdés, mivel olyan egyértelmű határok megállapítása is kérdésessé válhat, mint Hadrianus fala. A határvédelmi létesítmény elég határozottan választhatta el egymástól a rómaiakat és a barbárokat, azonban a fal északi részén is találhatunk olyan római létesítményeket, amelyek jóval a fal építése után is használatban voltak.

Hogyan definiálhatjuk tehát a római határokat? Mely források lehetnek segítségünkre a Birodalom határainak és működésük módjának megállapításában? Erre és számos más kérdésre keresem a választ tanulmányomban, illetve röviden szeretném bemutatni a Római Birodalom határainak típusait, azok szerkezetét, működési alapelveit. Ezen felül röviden értekezem a határok sikerességéről.



Módszertani bevezető

Módszertani szempontokat figyelembe véve, az egyes határvédelmi létesítmények karakterisztikájával behatóan nem foglalkozom, mivel arra a terjedelmi korlátok nem adnak lehetőséget. A megállapítások hátterében azonban jelentős forrásbázist és statisztikai adatokat használok fel, amelyet a legfrissebb szakirodalom, illetve saját adatgyűjtésem lévén alkalmazok.

Úgy vélem, hogy általános szerkezetek összehasonlításával, a rendelkezésre álló források és régészeti emlékek elemzésével a téma sikeresen kidolgozható, a fenti kérdéseket érdemben meg lehet válaszolni.


Forrás: Horti Gábor: A Római Birodalom határai. International Relations Quarterly, Vol. 4. No. 2. (2014 nyár) 14 p.