XIX October MMXVII AD

Tervásatás .

Célja

A tervásatás célja minden esetben egy, valamilyen szempontból kiemelkedő jelentőségű lelőhely minél alaposabb (optimális esetben teljes) megismerése, feltárása, esetleg megőrzése és bemutatása. Ez a szempont lehet:

• az ország történelmében betöltött kiemelkedő szerep (pl. királyi székhely, palota stb.)

• helytörténeti jelentőségű kiemelkedő objektumok (várak, kolostorok, templomok, az adott település életében jelentős épület stb.)

• a régészet megoldatlan, kulcsfontosságú kérdéseire választ nyújtó lelőhelyek (tájegységenként és korszakonként kellene/lehetne kijelölni ezeket)

A cél tehát minden esetben a lelőhely tudományos megismerése, a nemzeti vagyon jelentős részét jelentő emlék minél teljesebb körű feldolgozása, beépítése a tudományos életbe és a köztudatba.

A célkitűzésből következik, hogy a feltárás során szigorúan tilos bármiféle módszer, vagy eljárás alkalmazása, amely a legcsekélyebb mértékben is veszélyeztetheti a megismerhetőséget, és a lelőhely (vagy annak legcsekélyebb részének) bármiféle rombolásához, pusztulásához, sérüléséhez vezethet.


Előkészítés

A feltárás előkészítése gyakorlatilag megegyezik bármilyen más célkitűzéssel végzett ásatáséval:

• szakirodalmi adatok összegyűjtése

• levéltári adatok begyűjtése

• adattári anyagok összegyűjtése, az elődök vonatkozó munkásságának a megismerése

• térképek, ábrázolások tanulmányozása

• részletes (rácshálós módszerrel végzett, szisztematikus) terepbejárás, leletek begyűjtése, azok előkerülési helyének pontos dokumentálása

• a lelőhely felmérése (kiterjedés, szintvonalak)

• szükség esetén légi fényképezés

• szükség esetén talajfúrás (hasznos lehet pl. egy tell-településen a legideálisabb szelvény – pl. legjobban leégett településrészlet – helyének meghatározásához, de nem ad megbízható információt pl. egy avar, vagy középkori település belső rendjével kapcsolatban)

• szükség és lehetőség esetén geofizikai és/vagy archeomágneses felmérés (segítség lehet pl. kőépületek vagy várhatóan fémleletekben bővelkedő temetők esetében, de teljesen céltalan és fölösleges többrétegű, vagy modern kori „szennyezett” környezetben fekvő lelőhelyeken)

• a lelőhely tágabb környezetének a tanulmányozása, a lelőhely elhelyezése a történeti-földrajzi környezeten belül


a feltárás menete („előbeszéd”)

Az ásatási felszerelés és a stáb összeállítását nem érdemes taglalni, mivel azt mindenki a saját tapasztalatai és lehetőségei alapján végzi. Itt csak azt érdemes hangsúlyozni, hogy egy tervásatás indulásakor mire érdemes kiemelten figyelni, felkészülni?

1. Csak megfelelő gyakorlattal rendelkező kolléga vállaljon tervásatást. Megfelelőnek a „hagyományos” feltárásokon szerzett gyakorlat tekinthető, mivel a „nagyüzemi” feltárások gyakorlata (objektumok bontatása/kiásatása ásatási munkásokkal, a kiásott objektumok rajzoltatása, felméretése geodétával, vagy „rajzolókkal” stb.) jobbára mások munkájának szervezésére korlátozódik, és nem nyújt elég gyakorlatot a saját kezűleg elvégzendő szakfeladatokhoz. A régésznek minden egyes munkafázis elvégzéséhez a lehető legmagasabb jártassággal kell rendelkeznie!

2. Igyekezzen minél több, bontani megbízhatóan, igen nagy gyakorlattal képes munkatársat keríteni (gyakorlott régészhallgatók, vagy sokéves gyakorlattal bíró ásatási technikusok)!

3. Mindenképpen számoljon azzal, hogy a többnyire bizonytalan anyagi források miatt hosszasan elhúzódó munkára van nagy esélye! Az örökös pályázgatások bizonytalanságában minden munkát úgy kell végezni, hogy az bármikor megszakítható, majd bármikor folytatható legyen.



Vályi Katalin


Forrás: Régészeti kézikönyv