XX September MMXVII AD

Fogalmak

Kötv 7.§:

18. Régészeti feltárás: tudományos módszerrel végzett tevékenység (régészeti megfigyelés, terepbejárás, próbafeltárás, megelőző feltárás, mentő feltárás, tervásatás, műszeres lelet- és lelőhely-felderítés), melynek célja a régészeti örökség elemeinek felkutatása.

25. Terepbejárás: minden olyan felszínen végzett kutatás, adatgyűjtés és kiértékelő dokumentálás, amely nem ismert régészeti örökségi elem felfedezésére vagy a régészeti lelőhely állapotának ellenőrzésére, illetve azonosítására irányul, függetlenül attól, hogy együtt jár-e a leletek összegyűjtésével, vagy sem.

20. Régészeti lelőhely: az a földrajzilag körülhatárolható terület, amelyen a régészeti örökség elemei történeti összefüggéseikben találhatók, és amelyet a Hivatal nyilvántartásba vett.
A régészeti terepbejárás olyan kevésbé roncsoló hatású kutatási módszer, mely a talajfelszín szemrevételezése, tanulmányozása útján állapítja meg a régészeti jelenségek helyét és elterjedését, és ezt összevetve a múzeumi és szakirodalmi adatokkal, továbbá a környezet geomorfológiai vizsgálatával, meghatározza a régészeti lelőhely határait, a felszín alatt rejtőző régészeti jelenségeket és azok korát.
A régészeti terepbejárás tudományos mód-szertana nyomtatott formában is hozzáférhető. A régészeti terepbejárás akkor roncsoló (destruktív) hatású, ha együtt jár a leletek összegyűjtésével, és ezzel, ha kis mértékben is, de megváltoztatja a lelőhely történetileg kialakult állapotát.

Megkülönböztetünk extenzív és intenzív terepbejárási módszert. Az extenzív terepbejárást akkor alkalmazzuk, ha egy adott területen a lehetséges összes régészeti lelőhely felkutatása a cél. Az intenzív kutatás a már ismert (lehatárolt) lelőhely felszíni adatainak módszeres vizsgálata, összegyűjtése. Ezért tehát helyesebb az ilyenfajta kutatást lelőhelyvizsgálatnak nevezni. Mindkét módszert lehet szisztematikus formában is alkalmazni.
Az extenzív terepbejárás esetében a vizsgálandó terület valamilyen szempontból való teljessége (pl. közigazgatási terület), az intenzív esetében pedig a multidiszciplináris módszerek kiterjedt használata lehet ennek ismérve. Célja szerint a terepbejárás lehet tudományos (régészeti topográfia, szakdolgozat) vagy hatósági (hatástanulmány, nyilvántartás) jellegű, azonban az alkalmazott módszerek, a dokumentációs kötelezettség tekintetében nincsenek különbségek.



Jankovich-Bésán Dénes


Forrás: Régészeti kézikönyv