XXVIII Februarius MMXVII AD

Alkalmazási terület

Régészeti megfigyelést leggyakrabban a nyomvonalas létesítmények (csővezetékek, légvezetékek, kerékpárutak stb.) esetén ír elő a hivatal, és az ilyen munkák esetében szokott adódni a legtöbb félreértés. Ezekben az esetekben gyakori, mondhatni általános, hogy a megfigyelést végző szakember a földmunkát végző gépek nyomában halad, és „dokumentálja” az elpusztított objektumokat, összeszedi a kidobott leleteket. Ezt rend szerint azzal szokták indokolni, hogy nincsen pénz és idő a veszélyeztetett jelenségek feltárására, a szükséges rábontások elvégzésére stb.
Azonban az örökségvédelmi törvény alapján a hivatal a régészeti megfigyelést is a beruházó költségviselésével írja elő, következésképpen erre a munkára is szerződést kell kötni. Ezért ebben az esetben különösen fontos, hogy a szerződés minden, a munka közben felmerülő lehetőségre (pl. a rábontás lehetséges mértékére, a határidőkre, a költségelszámolásra stb.) megfelelő választ adjon.

Régészeti megfigyelés természetesen nem csak nyomvonalas létesítmények esetében végezhető. Például akkor is, ha egy földmunkával érintett terület régészeti lelőhely szomszédságában, vagy közvetlen közelében olyan helyen fekszik, amelyről okkal feltételezhető, hogy a régészeti jelenségek oda is kiterjednek (két városi lelőhely közé ékelt telek, ismert templomhely környéke, bányatelek bővítése ismert lelőhely szomszédságában stb.). Ilyenkor a megfigyelés általában a humuszolás vagy a meddő rétegek (pl. újkori feltöltés) eltávolításának ellenőrzésére terjed ki, és az eredmények függvényében kerülhet sor az ásatás valamelyik fajtájára.

A régészeti megfigyelést csak a legritkább esetben lehet alkalmazni a már ismert (nyilvántartott) lelőhelyeken, de ez sem példa nélkül való. Csak akkor kerülhet rá sor, ha a hivatal így döntött. Ez akkor fordulhat elő, ha olyan nyilvántartott lelőhelyről van szó, ahol az eddigi adatok alapján kérdéses lehet az is, hogy egyáltalán található-e régészeti jelenség. Ezeket a körülményeket a hivatalnak kell mérlegelnie és döntését meghoznia.
A megfigyelésre vonatkozó szerződést azonban itt is úgy kell megkötni, hogy az esetlegesen mégis felmerülő próba- vagy megelőző feltárás feltételeit (engedélyezés, költségek, határidő stb.) is tartalmazza. A főszabály természetesen az, hogy a nyilvántartott lelőhelyeket megelőző feltárás keretében kell feltárni.

A régészeti megfigyelés folyamatát a továbbiakban e szempontok figyelembe vételével írjuk le, és elsősorban az önállóan (nem megelőző feltárás keretében) folytatandó tevékenységre összpontosítunk. A megelőző feltárás keretében végzett megfigyelések feltételeit ugyanis az arra vonatkozó szerződésnek kell biztosítania, természetesen e normatíva szabályai szerint.



Jankovich-Bésán Dénes


Forrás: Régészeti kézikönyv