XXVIII Aprilis MMXVII AD

A feltárás és a dokumentálás követelményei

1. A feltárás

A templom körüli temető feltárása révén meghatározható a templom építésének, fennállásának és pusztulásának ideje, az ide temetkező közösség temetkezési szokásai, anyagi kultúrája, gazdasági ereje és kereskedelmi kapcsolatai, embertani képe, egészségi állapota és mindezek változásai.
A vonatkozó adatok azonban kizárólag nagy felületű kutatás során szerezhetők meg. A kutatóárokban, szondákban az összefüggések nem láthatók, az adatok esetlegesek; a vázmaradványok átvágása pedig kegyeletsértő, és embertani szempontból is nehezen értékelhető anyagot eredményez.

A sírcsoportok feltárása és dokumentálása több napot vesz igénybe, a kibontott vázak naptól, esőtől való védelmét vékony fóliával valamelyest megoldhatjuk.


2. A dokumentálás

A sírleírás:

• a sír száma (minden sírt és anatómiai összefüggésben talált sírtöredéket, sőt a „csontkupacokat” is külön jelöléssel kell ellátni, azonosításuk, átcsoportosításuk majd az antropológus segítségével lehetséges)

• a sír pontos helyének megjelölése

• a sír környezete: felette és mellette feltárt sírok, sírtöredékek, egyéb objektumok felsorolása, és viszonya a sírhoz (időrend)

• tájolás

• sírgödör: formája, relatív és abszolút mélysége, betöltésének leírása, koporsóra vonatkozó megfigyelések. (A modern felszínhez mért relatív adat tájékoztat a terület története során bekövetkezett változásokról, erózióról/feltöltődésről. Az abszolút mélységadat alapján hasonlítható össze a sírok egymáshoz, illetve a templom alapozásához, padlószintjéhez/szintjeihez viszonyított mélysége. A sírföldbe kerülő – különböző összetételű – habarcs tájékoztathat a sír és az egyes építési periódusok kapcsolatáról.

• csontváz leírása: általában fejtől lefelé haladva írjuk le az egyes vázrészek jellemzőit: koponya, karok, lábak helyzetét, észlelt rendellenességeket, hiányokat stb.

• melléklet


Fénykép:

• minden sírról készüljön felvétel, de célszerű nagyobb, összefüggő felületet is fényképezni.

• információs tábla a váz mellett szükségtelenül takarja a felületet. A fájlok neve és tulajdonságai meg-felelő beállítások esetén a tájolás kivételével minden adatot tartalmaznak. Amennyiben másolás során sérülnek ezek az adatok, a rajzok alapján a felvételek azonosíthatók.


Rajz:

• minden sírt (=váz+koporsó+gödör) és anatómiai összefüggésben talált sírtöredéket, sőt a „csontkupacokat” is le kell rajzolni. (A másodlagos helyzetű csontok pontos dokumentálása segíthet az egykori sírgödör szélének meghatározásában is.)

• a rajz a szelvény- vagy szelvényrészlet alaprajzán készüljön, azaz több sír is szerepel(het) ugyanazon a lapon. Így az összefüggések (időrend, bolygatottság oka, területhasználat) könnyebben felismerhetők.

• külön lapra kell rajzolni a fedésben lévő sírokat (körvonalukat azonban érdemes a szelvény alaprajzán is feltüntetni).

• ajánlott lépték: 1:10.

• a leletek helyét a rajzon jelölni és számozni kell. Esetenként (karikaékszerek, gyöngyök stb. elhelyezkedésének pontos dokumentálásához) 1:1 részletrajz készítése szükséges. A rajzon szereplő szám a sír leírásában és a csomagoláson feltüntetendő!


Kérdések, érdekességek

Különlegesnek vélt jelenségek (pl. faszén, kövek, edény a sírban):
Párhuzamok és magyarázat először keresztény európai összefüggésben keresendő.

Egyetlen vasszög a sírban
A koporsó utolsó deszkájának rögzítésére szolgált, nem „vasbabonára” utal.

„Ülve/állva eltemetett halott”
A halottat korábbi település gödre fölé temették. A gödör betöltése (a tereprendezés óta eltelt idő rövidsége és/vagy a nagy szervesanyag-tartalom miatt) a temetés után tovább tömörödött, a vázrészek a gödörbe süppedtek.

Az északi temetőrész „archaikus” köznépi jellege:
Ok: a kevésbé intenzív használat önmagában nem bizonyítja a templom építését megelőző temető létezését.

A templom fala temetkezést vág/bolygat
Elsődlegesen későbbi építési periódust jelöl (esetleg fatemplom átépítését kőegyházzá).


„Kirabolt sírok”

A váz csontjainak bolygatott helyzete látszólag megmagyarázhatatlan. A jelenséget a koporsón belül, a koporsó korhadását megelőzően lezajló bomlási folyamat és ebben közreműködő állatok okozzák. Ezek a sírok vajmi kevés rabolnivalót tartalmaztak, hiszen a hívő keresztény számára a túlvilági boldogulás biztosítéka nem a gazdag útravaló, a díszes halotti viselet, hanem az ereklye közelsége, a templom közelében, vagy azon belül fekvő sírhely volt.



Ritoók Ágnes


Forrás: Régészeti kézikönyv