XXVII Martius MMXVII AD

A padmalyos sír

A sírforma meghatározása

Az általános aknasírtól eltérő másik, a vaskortól ismert sírforma az ún. padmalyos sír (das Nischengrab, grave with a sidewall niche). A padmalyos sír a fülkesírhoz hasonlóan összetett szerkezetű sírgödör, azonban e sírforma esetében az aknának valamelyik hosszoldalába vájtak üreget, ún. padmalyt. Így a sírgödör hossza legfeljebb kismértékben haladja meg a hagyományos aknasír hosszának mértékét, szélességéhez azonban hozzáadódik a padmaly szélessége is, megközelítve így akár a 2 métert is.


A sírgödör foltjának elszíneződései

A padmalyos sír aknájának vagy előtérgödrének foltja változatos módon jelentkezhet az altalajban. Gyakran egységes, egynemű, enyhén sötétebb foltként rajzolódik ki. A mélyebb, nagyméretű padmaly kivájása során azonban igen sok homok/agyag kerülhetett kitermelésre. Mivel a padmaly száját mindig elrekesztették, üregét nem töltötték be, s különösen, ha az aknát ló- vagy más állattetemek töltötték ki, a kitermelt altalaj egynemű, nem kevert tömege a betemetéskor az akna felsőbb rétegébe került. Ilyenkor a feltárás során a világos betöltés a nyesési szinten nem válik el markánsan a bolygatatlan altalajtól, sőt gyakran szinte teljesen megegyezik azzal.
A megfigyelést a nyesési szinten tovább nehezíti, hogy a szabályos téglalap alakú akna foltjának egyik hosszoldalához – a padmaly fölött – gyakran egy viszonylag szabálytalan, elmosódott kontúrokkal rendelkező, ovális folt csatlakozik, hasonlóan a fülkesíroknál leírtakhoz.
A padmaly boltozatának beszakadása/süllyedése során ugyanis a humusz alatti vadtalaj sötétebb anyagú tömege a világosabb altalajba süllyedt. Gyakran a süllyedéssel keletkező elszíneződés kontúrja minden elmosódottsága ellenére sötétebb, jobban ki-vehető, mint az akna betöltésének egynemű, az altalajjal közel megegyező színű foltja. Ezért történhetett meg a régebbi feltárások során, hogy a sírgödör akna és padmaly részét összetévesztve, nem a sír aknarészét, hanem a padmalyt kezdték el először kibontani. A padmaly „elszíneződése” mélyebben viszont már nem érzékelhető, hiszen a padmalyt nem a felszínről mélyítették ki, fölötte mindig bolygatatlan az altalaj.


Az akna vagy előtér

A padmalyos sír előtere/aknája többnyire nagyméretű, lekerekített sarkú, hosszúkás téglalap alakú, az aknasírokhoz hasonlóan. Az akna oldalfalai közel függőleges kialakításúak vagy enyhén lefelé szűkülők. Aljának kiképzése általában vízszintes, de a padmaly szája előtti sáv lejtős, ritkán lépcsős kialakítású.
A padmalyos sír előterének bontása megegyezik az aknasíroknál kialakult általános gyakorlattal. A sírforma megfigyeléséhez, a padmaly és az akna együttes dokumentálásához érdemes a sír hossztengelyére merőleges metszetet készíteni már az aknarész bontása során is. Hasznos, ha mindezt nem pontosan középen végezzük, mert második lépésben, a padmaly bontása során a viseleti tárgyak (pl. veretes öv) előkerülésére ezen a részen nagyobb az esély.
A metszet segítségével lehetővé válik a padmaly betöltésének és a fölötte lévő bolygatatlan altalajnak, illetve a padmaly boltozata beszakadásának rajzi és fotós dokumentálása is.
Az általában az aknában elhelyezett egész, illetve részleges állattemetkezések (ló, marha, juh, kecske) dokumentálásánál érdemes a fülkesíroknál leírt módszert alkalmazni.


A padmaly elzárása


Az aknának a padmalytól való elválasztása változatos módon történhetett. Minden padmalyos sír esetében – függetlenül attól, hogy sikerült-e megfigyelni – számolhatunk a padmaly szájának bőrrel, fával vagy bármilyen más szerves anyaggal, illetve kisebb-nagyobb kődarabokkal, egy sorba, szorosan egymás mellé, enyhén megdöntve állított tegulákkal történő elzárásával.
Az aknának közvetlenül az oldalfülke szája előtti hosszában gyakran az akna betöltésétől sötétebb, sokszor fekete, barna pöttyös, zsíros tapintású betöltést lehet megfigyelni. Ez feltehetően az összegöngyölt állatbőrre utal, amellyel elrekesztették az oldalfülke száját.


A padmaly

A padmalyt az akna egyik hosszanti oldalába vájták, alja az aknával lehetett azonos mélységű, vagy annál mélyebbre futó. Az oldalfülke hossza gyakran meghaladta az akna hosszát, két vége és hosszoldala is ívelt kiképzésű, teteje boltozatos. A padmalyt koronként és területenként változóan, hol az akna jobb, hol pedig a bal oldalán alakították ki.
A fülkéknél leírtakhoz hasonlóan a boltozatából kisebb-nagyobb darabok szakadtak le, illetve az aknából bemosódott talajrétegeket képezhetett a betöltésében. A bontás során metszetben megfigyelhető boltozata a beszakadás miatt mindig másodlagosnak tekinthető, tehát eredeti magassága a bontás során megfigyelhetőnél valamivel mindig nagyobb lehetett.
A padmaly kibontása során nem alkalmazunk külön munkagödröt (ahogyan a fülkesíroknál tesszük), mert a padmaly mélysége legfeljebb kis mértékben haladja meg az akna mélységét. Ajánlott azonban először a sír aknáját kibontani és dokumentálni, majd ezt követően, az aknához csatlakozva, a nyesési szinttől rábontani a padmalyra. A
z akna és a padmaly együttes bontása során ugyanis nem figyelhető meg, illetve nem dokumentálható pontosan az akna, illetve a padmaly formája és szélessége. A padmaly fölötti bolygatatlan altalaj eltávolítása után a gyakran koporsós temetkezés bontása nem tér el az aknasíroknál kialakított gyakorlattól.

Az avar kori sírforma markáns és jellegzetes kialakítású, a padmaly mindig nagyméretű, az aknában gyakori az állattemetkezés. Fontos azonban megjegyezni, hogy az avar kori padmalyos sírok esetében, ha ritkán is, de előfordul, hogy az állattetemet (lovat) helyezik a padmalyba és a halottat a sír aknarészébe.
A fülkesírokra ez nem jellemző. A honfoglalás kori padmalyos sírok jelentős száma ún. félpadmalyos vagy jelképes padmalyos temetkezés, ilyenkor a padmaly olyan keskeny, hogy a becsavart test vagy a koporsó nem fér el benne maradéktalanul.



Lőrinczy Gábor


Forrás: Régészeti kézikönyv