XXIII Aprilis MMXVII AD

Fizikai alapok

Az alkalmazott geofizika valamennyi módszere azt az adottságot használja ki, hogy a felszín alatt keresett objektumok bizonyos fizikai paraméterei eltérnek a környezet megfelelő paramétereitől, és ezek az eltérések földfelszínen, e paraméterekre érzékeny műszerekkel kimutathatók.
Ha például egy adott objektum elektromos vezetőképessége eltér a környezetében lévő térrész vezetőképességétől, akkor ellenállásmérésekkel, megfelelő felbontóképességgel és pontossággal, az objektum helyzetét azonosítani tudjuk a mérések feldolgozása és értelmezése után kapott anomália alapján. Ugyanígy a mágneses tulajdonságok alapján is elkülöníthetők, azonosíthatók bizonyos objektumok, sőt bolygatási zónák is.
Amit itt adottságként említettünk, az egyben a kutathatóság feltétele is. A méréseket egyéb, mérés- és műszer-specifikus tényezők is befolyásolják, amelyek hozzáadódnak a mérési adatokhoz, és a kutatás szempontjából zajnak tekintünk (pl. környezeti elektromos és mágneses zajok). Az objektum hatásának tehát elegendően nagynak kell lennie ahhoz, hogy az általa keltett anomália műszeresen érzékelhető, illetve felismerhető legyen.

Meg kell említeni, hogy a geofizikai mérést helyszíni szemle, terepbejárás, leletgyűjtés kell, hogy megelőzze, valamint sokat segíthet a légi fotók tanulmányozása, valamint a hozzáférhető űrfelvételek. Ezek értékelését egészíti ki a geofizikai mérések eredménye, amelyet mindenképp ásatásnak kell követnie a bizonyításhoz.
Tudni kell azt is, hogy a geofizikai mérések nem mindig a konkrét régészeti objektumok megtalálását célozzák, sokkal inkább az ásatásra perspektivikus helyek kijelölését, körülhatárolását. A legtöbb esetben a felszíni méréssel sohasem helyettesíthető, nem nélkülözhető a konkrét feltárás, ásatás.

A régészeti geofizikai kutatásban a két leggyakrabban alkalmazott (klasszikus) módszer az ellenállásmérés és a mágneses térerő mérése. További – mára már a gyakorlatban is bevált – lehetőség a földradar, amelynek régészeti célú alkalmazása itthon is rutinszerűnek mondható. A továbbiakban e három geofizikai mérési módszer rövid leírását adjuk meg, egy-egy régészeti példán bemutatva az alkalmazási lehetőségeket.



Heilig Balázs – Kovács Péter – Pattantyús Á. Miklós



Forrás: Régészeti kézikönyv