logo

XXIV October AD

Appennini-kultúra

Ma szokásos elnevezése annak a bronzkori műveltségnek, mely a Kr. e. 16. és a 13. század közötti időszakban, vagyis az itáliai középső és újabb bronzkor közti időszakban mutatható ki az Appenninek hegyvonulata mentén az ún. bolognai kultúra és a félsziget DK-i csücske közötti területeken, s végét, vagyis a 13. sz.-tól a korai vaskorhoz átvezető szakaszt már szubappennin periódusnak szokás nevezni.
Jellegzetes vonásai az anyagi emlékek közül főként a kerámiai emlékekben ragadhatók meg, gazdálkodása alapvetően vegyes. Különösen jelentős súlyponti tömörülésekre bukkantak az alábbi itáliai tartományokban, ill. történelmi tájegységekben: DK-Emilia, Marche, Etruria, Latium Vetus, Campania, Apulia és a Lipari szigetek (az utóbbi helyen a tárgyi emlékek inkább északi, mint déli vonásokat látszanak mutatni).

A kronológiai sorrendet részben a mykénéi civilizációból importált fazekas termékekkel történő összevetés segítségével lehet megállapítani. Ennek alapján úgy tűnik, hogy a korábbi félnomád állattenyésztést a letelepült és készletező mezőgazdaság váltotta fel. Ez együtt járt a part menti területek elhagyásával a belső területek javára. Az elköltözés különösen jól észlelhető Apufiában és Etruriában. Eltűnnek a kerámiai díszítések is, s megszaporodik a halotthamvasztási rítus.


.-