logo

XVII Februarius AD

Gregalis, miles gregalis

Közlegény a római hadseregben. A császárkortól kezdve hivatásos katona volt, aki az alapzsoldot kapta.



Ez a gregalis csapatának jellegétől, harci értékétől és fegyvernemétől függően eltérő összegű volt: az elitalakulatnál szolgáló, többnyire itáliai származású praetorianus. Augustus uralkodásának vége felé 750 , denarius-t, a ,,legio-knál szolgáló római polgár ha gyalogos volt 225, ha lovas 300, a segédcsapatoknál (auxilia) szolgáló bennszülött gyalogos már csak 75, ha vegyes cohors lovasa volt: 150-200, ha ala lovasa volt: 250, az itáliai flották (classis) gregalis-a 150, a provinciák flottáinak közkatonái pedig mindössze csak évi 75 denarius-t kaptak évente. Ezek az összegek az idők folyamán - részben a katonaság szerepének felértékelődése, részben a 2. sz. közepén elinduló infláció miatt - Domitianus, Septimius Severus és Caracalla császár alatt emelkedtek.

A zsoldot egyéb rendszeres és alkalmi juttatások egészítették ki: csizma vagy saruszeg-pénz (clavarium, calciarium), lovasoknak takarmánypénz, a császárok többnyire trónra-lépéskor fizetett donativum-ai, haláluk után a katonák számára végrendeletileg hagyott összeg, a fokozódó inflációval párhuzamosan növekvő mértékű naturáliákban adott juttatások, kitüntetéssel járó jutalmak, háború esetén pedig a zsákmányrész. Mindezek együttvéve már egy gregalis számára is a birodalom átlag kisemberéhez képest jobb megélhetést biztosítottak.

A gregalis, munifex volt, azaz harci feladatai mellett tábori élettel kapcsolatos mindennapi teendők: katonai gyakorlatok, sáncmunkák, őrség stb. összefoglaló latin nevén munus-ok ellátására is kötelezve volt. A gregalis előléptetése, mely többféle beosztásba történhetett, még nem zsoldemelést, hanem ezen munus-ok teljesítése alól való felmentést jelentett.